Meghatározatlan időre a Földközi-tenger keleti részébe, pontosabban a szíriai Tartúsz város hadikikötőjébe érkezett a Velikij Novgorod és Kolpino nevű, tavaly novemberben vízre bocsátott orosz tengeralattjáró. Az idén januárban aláírt orosz-szíriai egyezmény értelmében Moszkva megnagyobbítja és fejleszti a már 1971 óta orosz – 1991 előtt szovjet – használatban levő tartúszi hadikikötőt. A tartúszi kikötő és a Latakia város közelében levő Hmeinim katonai repülőtér védelmére az oroszok előbb S-300-as, majd S-400-as légvédelmi rakétarendszert telepítettek. Izrael attól tart, hogy az oroszok mellett Bassár el-Ászád elnök másik jelentős katonai támogatója, Irán is hadiflottát állomásoztat majd a szíriai kikötőkben – írja az NRG, az Israel Defense és a Válláh!Hádásot hírportál.
Angela Merkel eddig öt, atomtöltetű robbanófejekkel felszerelhető rakéták indítására is alkalmas tengeralattjárót küldött Haifa város kikötőjébe Izraelnek, részint ingyen, részint jutányos áron. Vlagyimir Putyin sem kívánt kimaradni ebből a tengeralattjáró-küldözgetésből, s ezért a napokban a fekete-tengeri orosz hadiflotta szevasztopoli kikötőjéből útnak indította a Kolpinó és a Velikij Novgorod nevű tengeralattjárót a Földközi-tenger keleti medencéjének irányába. A két tengeralattjáró időközben meg is érkezett a küldetési helyére. Igaz, Putyin nem Izraelnek és nem ingyen vagy jutányosan küldte a tengeralattjárókat a Közel-Keletre, hanem csak átmeneti időre, a szíriai Tartúsz földközi-tengerparti kikötőjében állomásozó orosz haditengerészeti, illetve a Szíria-szerte tevékenykedő szárazföldi és a hmeinimi katonai repülőtéren szolgálatot teljesítő orosz egységek védelmére, megerősítésére.
A fentebb említett két új, lopakodó tengeralattjárót, a Kolpinót és a Velikij Novgorodot az oroszok 2016-ban állították hadrendbe, egyenként 50 főnyi haditengerész teljesít szolgálatot rajtuk. A szentpétervári hajógyárban épült tengeralattjárók tenger-föld, tenger-tenger és tenger-levegő rakétákkal, fejlett navigációs rendszerrel és nagy erejű torpedókkal is föl vannak szerelve. A tengeralattjárók legnagyobb sebessége eléri a 20 csomót.
Az ez év januárjában aláírt szíriai-orosz egyezmény értelmében Moszkva a földközi-tengerparti Tartúszban levő haditengerészeti javító, karbantartó egységét huzamosabb ideig egyszerre tizenegy hadihajót befogadni képes kikötővé fejleszti. Meg kell jegyezni, hogy a szíriai Tartúsz (a középkori keresztesek Tortosa városa – H. J.) kikötője az egyetlen olyan katonai létesítmény az egykori Szovjetunió területén kívül, ahol az oroszok a birodalom 1991-es fölbomlása után is megmaradhattak. (Nem úgy, mint Amerika, amely a NATO keretén belül most már a többi között Romániában, Lengyelországban és a balti államokban is rakétaállásokat épít – H. J.)
A 2017 elején megszületett orosz-szíriai egyezmény értelmében Damaszkusz bérbe adta 49 esztendőre – 25 évnyi automatikus meghosszabbítással – Moszkvának a tartúszi hadikikötő használatát. Oroszország az egyezményben a maga részéről vállalta a kikötő fejlesztését, illetve annak a tenger felől és a levegőből érkező esetleges ellenséges támadásokkal szembeni védelmét. A kikötő és környékének a szárazföld felől érkező esetleges támadások kivédése pedig Bassár el-Ászád hadseregének a feladata.
Izrael viszont nem is annyira az oroszok földközi-tengerparti berendezkedésétől, hanem inkább attól tart, hogy Bassár el-Ászád másik komoly katonai támogatója, Irán is megveti a lábát a szíriai partvidéken, azaz hadiflottát állomásoztat majd Izrael közelében. Annyi biztos azonban, hogy az Israel Defense című hírportál által jó öt hónappal ezelőtt közzétett műholdas fölvételen egyelőre semmilyen kibővítési vagy fejlesztési munkálatok nyoma nem látható. Igaz, Moszkva már korábban, nem sokkal az idén januári szíriai-orosz egyezmény aláírása után bejelentette, hogy a kikötő fejlesztését csak 2017 végén kezdik el Tartúszban. Időközben a perzsák már többször is kijelentették, hogy ők egyáltalán nem kívánnak hadikikötőt építeni vagy működtetni Szíria földközi-tengeri partvidékén, ám ezt az állítást Izrael kétségbe vonja.
Oroszországnak a szíriai háborúba történt katonai beavatkozása után vált igazán jelentőssé a tartúszi hadikikötő, mert az ott, illetve a partok közelében tartózkodó orosz hadihajók, tengeralattjárók hathatósan támadták a Bassár el-Ászád hadseregét szorongató dzsihadista és – EU-s szóhasználattal élve – a „mérsékelt ellenzéki” terroristákat, illetve fedezték az orosz harci repülőket.
Moszkva a Tartúszban levő hadikikötő, valamint a Szíria-szerte állomásozó, mintegy 4500 katonája és a légierő egységeinek védelmére S-300-as és S-400 légvédelmi rakétákat is telepített. Az oroszok az S-400-as légvédelmi rakétákat a szintén földközi-tengerparti Latakia (irodalmi arabul: El-Ládzákijjá – اللاذقية) kikötőváros közelében levő Hmejnim katonai repülőtér védelmére is hadrendbe állították.
Hering J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
