A német szövetségi kormánynak két orosz diplomata kiutasítása után további lépéseket is tennie kell egy berlini csecsen emigráns meggyilkolása miatt – mondta egy vasárnapi német lapinterjúban a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke.
Annegret Kramp-Karrenbauer a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy bizonyítékok erősítik a szövetségi legfőbb ügyészség azon gyanúját, miszerint orosz állami szervek vagy az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaság szervei állnak az augusztusban elkövetett gyilkosság mögött.
Az ügy megterheli a német-orosz kapcsolatokat, és "a Nagy-Britanniában elkövetett gyilkosságokkal", valamint az oroszok egyéb tevékenységeivel együtt "meglehetősen nyugtalanító képet alkot" – fogalmazott a CDU elnöke, aki a védelmi miniszteri tisztséget is betölti Angela Merkel kancellár kormányában.
"Az orosz félnek végre hozzá kell járulnia ennek a bűncselekménynek a felderítéséhez, nekünk pedig a szövetségi kormányban további reakciókról kell tárgyalnunk és határoznunk" – tette hozzá a politikus.
Kiemelte, hogy Németországban feltűnően másként viszonyulnak Oroszországhoz, mint a balti államokban vagy Lengyelországban. Oroszország gyakran megsérti ezen országok légterét és "dezinformációs kampányokat folytat". A németek nem tehetik meg, hogy "egyszerűen félresöprik ezeket a tapasztalatokat" – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer.
A német külügyminisztérium szerdán utasította ki a berlini orosz nagykövetség két diplomatáját, válaszul arra, hogy az orosz fél a többször, nyomatékosan és magas szinten előterjesztett kérés ellenére sem segítette a nyomozást. Az államot veszélyeztető bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség ugyancsak szerdán vonta magához az ügyet a berlini hatóságoktól, hivatkozva arra, hogy az eljárás során feltártak orosz vagy csecsen állami szervek megbízói szerepére utaló jeleket.
A hivatalosan Tornike K. néven azonosított áldozat a német sajtóban eddig megjelent információk szerint csecsen nemzetiségű és grúz állampolgárságú volt. Az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben Grúziába, 2016-ban Németországba menekült.
Menedékjogi kérelmét elutasították, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszlamistaként sorolták be. Idén ezt a minősítést megváltoztatták, a 40 éves férfit a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatba hozható, úgynevezett releváns személyek közé sorolták át.
Tornike K. olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak. Augusztus 23-án is éppen imára ment, amikor Berlin Moabit nevű negyedében egy parkban hátulról, két lövéssel kivégezték. A feltételezett elkövetőt elfogták, az orosz állampolgárságú férfi nem tett vallomást.
Hét végi német sajtóértesülések szerint a szövetségi hírszerző szolgálathoz (BND) eljutottak információk arról, hogy a gyanúsított életére törhetnek. A háttérben ugyanazok állhatnak, akik megbízták a csecsen emigráns megölésével, és most attól tartanak, hogy feltárhatja az ügy hátterét a német hatóságok előtt. A gyanúsítottat ezért áthelyezték a moabiti börtönből egy másik berlini városrész, Tegel különlegesen szigorú biztonsági előírások szerint működtetett börtönébe.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
