Terrorcselekmény előkészülete bűntett gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezett két férfit pénteken a Székesfehérvári Járásbíróság, szerdán pedig megkezdődött a büntetőperük. A szakemberek szerint nem a vallás és az iszlám tanításai vonzzák a terrorszervezethez csatlakozni vágyókat; sokkal inkább sérült, céltalan emberekről van szó, akik a biztonságot keresik.
Szerdán a vádirat ismertetésével kezdődött a Székesfehérvári Törvényszéken F. Viktor és társa, Sz. Dánel ellen terrorcselekmény előkészülete miatt indult büntetőper.
A 25 éves móri F. Viktor az Iszlám Államhoz szeretett volna csatlakozni, társa pedig az interneten azzal fenyegetőzött, hogy kamionnal fog tömegbe hajtani. F. Viktor el is jutott a szír határig, ahol a török titkosszolgálat fogta el, és két hónapra börtönbe helyezte, majd hazatoloncolták – írta meg a Magyar Idők.
A lap emlékeztetett: Sz. Dánielt Vona Gábor, a Jobbik elnöke jelentette fel, mert az ő oldalán fenyegetőzött – közvetlenül a nizzai támadás után – azzal, hogy tömegbe hajt. A Mohamedmagyar néven kommentelő férfi azt írta:
„Hamarosan szerezni fogok egy kamiont magamnak, és futhatnak a hülye emberek”. Továbbá, hogy „A nyakba lesz szúrva a kés”, valamint „Ennek a bolygónak az ura az ISIS lesz, ez csak idő kérdése”.
A YouTube-on kezdődött minden
F. Viktor 2014 őszén kezdte el nézegetni a YouTube-csatornán az Iszlám Állam propagandavideóit. A videó alatti kommentekben egy másik kommentelő hívta a férfit Szíriába, mondván, munkát tud neki adni – vagyis „védelmi feladatokat”. F. Viktor először igent mondott, majd meghátrált, ám egy évvel később repülőjegyet vásárolt Isztambulba.
Ekkor a gyakorikerdesek.hu-n kezdett el csetelni egy Albertodelrió nevű felhasználóval, vagyis a fentebb már említett Sz. Dániellel, aki szintén az Iszlám Államhoz szeretett volna csatlalkozni, ezért erről F. Viktortól érdeklődött.
A vádiratból kiderül, hogy a móri vádlott gyanakodni kezdett Sz. Dánielre, és azt hitte, esetleg rendőr, ő azonban azt válaszolta, nem hiszi, hogy a terrorelhárítás emberei pont ezen az oldalon nyomoznának – őt végül többek között az ide írt kommentek miatt vádolták meg.
A férfinek nem volt pénze, és útlevele sem, így végül nem indult útnak F. Viktorral.
F. Viktor vallomása szerint külföldön, a börtönben folyamatosan megverték, mert nem muszlim. Végül hazatoloncolták.
Kilátástalan életükre hivatkoztak
A vádlottak a tárgyaláson nem tettek vallomást, de korábban a rendőrségi vallomásokban azt mondták, életük kilátástalan volt, ezért akartak csatlakozni az Iszlám Államhoz. D. Viktor védője is éppen ezzel védekezett, vagyis, hogy a férfi talajt vesztett, és nincs hova mennie a börtönből.
F. Viktorról az is kiderült, hogy egy ideig egyébként hajléktalanná is vált, sokáig pszichiátriai kezelés alatt is állt szorongásai miatt, és öngyilkossági kísérlete is volt.
Védője szerint megbánta, amit tett.
Sz. Dánielről többek között az derült ki, hogy a középiskolából kirúgták állatkínzás miatt. Az utóbbi időben a szüleivel élő férfi egyre radikálisabb oldalakat látogatott az interneten, és sokszor Hitler, vagy épp Anders Behring Breivik nevén írogatott.
A Vona Gábor oldalára írt kommentről azt mondta, nem gondolta komolyan, és csak polgárpukkasztásnak szánta a leírtakat.
Nem a vallás a cél
– Az ilyen esetekben mindig azt kell először megvizsgálni, mi lehet a belső motiváció, mi a cél, ha valaki csatlakozik egy terrorszervezethez; a kérdés, valóban azonosul-e azokkal az értékrendekkel, amiket az adott csoportosulás képvisel – mondta a hirado.hu-nak Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.
A szakember kiemelte: habár iszlám szervezetről van szó, ám ezek az emberek nem a vallásban hisznek, hanem maga a csoport nyújt számukra valamit.
Mint mondta, általában céltalan, labilis emberekről van szó, akik egy dologgal sohasem számolnak: hogy a csatlakozásnak ára van. Aki ugyanis egyszer bejut egy ilyen rendszerbe, élve onnan nem kerül ki – húzta alá.
Makai Gábor arról is beszélt, hogy kétféle terroristát különböztethetünk meg. Az egyik a toborzás „áldozata”; a toborzás az interneten történik, és a szervezet tudatosan sok energiát fektet abba, hogy minél szélesebb körű legyen a hálózat, így gondoskodva az utánpótlásról. Ráadásul a már meglévő tagokat is meg kell tartani – tette hozzá – , vagyis érvényesül egy csoportdinamika, így aki bekerül, annak személyisége teljes átformáláson megy keresztül.
Feljogosítva érzik magukat, hogy gyilkoljanak
– Ez egy hosszú folyamat, ahol a tagok egymást erősítik és egységet alkotnak, valamint egy torz eszmét értékkel azonosulnak. Először le kell rombolni az identitást, és az új tag kap egy új személyiséget – ez zárt, izolált körben lehetséges. Ezek után egy terrortámadás számukra nem azt jelenti, hogy embereket megöl, hogy gyilkos, hanem azt, hogy jót tesz – fogalmazott Makai Gábor.
Egy új identitás által képes saját magát felmenteni, és a másik embert nem emberként tekinteni, hanem olyan lényként, aki az ő és társai biztonságát fenyegeti – innentől feljogosítva érzi magát arra, hogy gyilkoljanak – tette hozzá.
A toborzás által kinevelt emberek mellett a másik típusú terrorista az ámokfutó – például a svájci vonaton történt késeléses támadás merénylője.
Sérült, céltalan emberek
Egy azonban közös bennük, mégpedig az, hogy sérült, céltalan emberekről van szó, akik általában a biztonságot keresik.
Lehetséges, hogy van a háttérben traumatizált gyökér, és így számukra a szervezet támaszt, menedéket ad. Alapvetően valamilyen mentális zavar – akár személyiségzavar – a háttérben, a labilitás ebből fakad. Az ilyen emberek pedig hajlamosabbak a destrukcióra és az agresszióra, radikalizálódásra – magyarázta Makai.
Ez a veszélye a migrációnak is – fűzte hozzá –, hiszen a migránsok gyökértelenek, kiszakadtak otthonról, instabilak, az instabilitás pedig krízist hoz létre, és az adott ember személyiségétől függ, hogy olyan nem adaptív eszközhöz nyúl, amellyel csökkenteni tudja a feszültségét – fűzte hozzá.
Makai Gábor arról is beszélt, hogy különbséget kell tenni a fantáziálás és az elkötelezett döntés között; ez egy hosszabb folyamat, és mire valaki eljut a cselekvésig, azt meg kell, hogy előzze egy terv.
A fantázia az első szint, és a fantáziálók megragadnak azon a szinten, ebben pedig legtöbbször nem is foglalkoznak a következményekkel, ezért lehetséges például, hogy nyíltan, akár a közösségi média felületein is írnak, kérdeznek.
Aki azonban igazán elkötelezett, az sokkal inkább titokban akarja tartani a döntését – szögezte le Makai Gábor.
Aláhúzta azt is: komolyan kell venni minden ilyen típusú helyzetet, mert nem tudni, hogy ezek az emberek tovább mennek-e – ha igen, akkor veszélyessé válnak.
Vonzó a militarizmus, a kegyetlenség
Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának képviselője a hirado.hu-nak úgy fogalmazott: minden, ami vonzza a szervezethez csatlakozni vágyókat, az az iszlám alapműveiben és Mohamed életében megtalálható, benne van.
A valláson kívül, de abból eredeztethető számos meghatározó tényező lehet vonzó a szervezethez csatlakozók számára, amelyekkel azonosulni tudnak. Ilyen a militarizmus, az erő politikája, a férfi szerepe az iszlámban, amely domináns, nők feletti uralmat jelent, az erő, büszkeség, hatalom megtestesítője. Emellett fontos a közösség, muszlim testvériség összetartó ereje, illetve a Nyugat-ellenesség is óriási húzóerő – fogalmazott. Hozzátette: a bosszúállás és harag is olyan pozitív értékek az iszlám alapműveiben, ami vonzó lehet a csatlakozóknak.
És van egy nagyobb téma – tette hozzá –, amit a szakember sokszor lát meghatározónak a nyugati társadalmakból érkezőknek, ez pedig az antiszemitizmus. „Ha így gondolkodik az egyén, vonzó lehet az iszlám, mivel az alapművek jelentős része szól a zsidók elleni harcokról és az ő negatív megítélésükről” – húzta alá.
Az Iszlám Állam ma már több eszközt használ a propagandához. Incze Nikoletta úgy fogalmazott: a propaganda vált a túlélés eszközévé, hogy fennmaradjon a terrorszervezet. Kommunikációs stratégiájuk tartalmazza többek között azt a kitételt, hogy „a média fegyvere sokkal hatásosabb lehet, mint egy atombomba” – a média tehát a dzsihád eszköze. Ebben az internet most hihetetlen hatékony – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy cseten, Facebook-csoportokban, közösségi oldalak csatornáin folyamatosan próbálják megtalálni a fiatalokat, akiknek sokszor még azok a felvételek is vonzók, amelyek a hétköznapi életről, sőt a kegyetlenkedésekről szólnak.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
