Egy időben gyakrabban, ma ritkábban, de azért ma is szoktam nézegetni az alternatív történelmi fórumokat.
Ami érdekes, az nem a közelmúlt, az unalmas manapság, lásd számtalan mű született a “mi lett volna, ha nyer Hitler” témában.
Európai szemmel a legérdekesebb két esemény az ókorban, ezek alakulhattak volna másképp is, s ha így történt volna, minden egészen más lett volna.
Ez a görög-perzsa háború (499-449) és a pun-római háborúk (264-146).
Amit most leírok, annak zöme nem az én ötletem, olvastam több fórumon. Vannak egészen részletesen kidolgozott alternatív idővonalak is, én nem adok meg linket sehová, mert sok helyről vettem amit elmesélek. De én összesítettem az ötleteket, hozzátéve a saját következtetéseimet.
A valós idővonalban a görög-perzsa háború eredménye:
- Perzsia felhagy a nyugatra nyomulással,
- a görög államok megerősödnek,
- a macedónok egyesítik a görög államokat,
- a macedónok meghódítanak mindent Indiáig,
- elterjed a görög kultúra,
- bár ma már a görög egy kis nyelv csak, hatása máig hatalmas, még a kereszténység eredeti szent nyelve is a görög volt.
Ha a perzsák nyertek volna, mi történt volna:
- a görög államok egyesítése korábban lezajlott volna, csak nem macedón, hanem perzsa uralom alatt,
- sose alakult volna ki a görög térfélen akkora erő, így Perzsia nem szenvedte volna ezt az az ideiglenes zuhanást, ami a mi idővonalunkban történt, ahol csak az i. e. III. sz. közepén sikerült visszálítani a perzsa államot a macedón uralom után,
- a görög kultúra megmaradt volna a görög területen, se a Balkán nagy része, se a Közel-Kelet nem kapott volna görög hatást,
- a mi idővonalunkban elgörögösödött trákok megmaradtak volna a Balkán nagy részén,
- a perzsa lett volna a régió közvetítőnyelve,
- Perzsia maradt volna fontos tényező Európa szempontjából,
- lehet, hogy most az Újszövetség perzsa nyelvű lenne.
Minden más külső esemény ugyanúgy lezajlhatott volna persze: az iszlám megjelenése és hatalmas sikere, a szlávok benyomulása a Balkánra, a mongol invázió, a törökök bejövetele Kis-Ázsiába. Esetleg most az iszlámban az alapvetően perzsa siíta irányzat nagyobb súllyal rendelkezne, mint az alapvetően arab szunnita irányzat.
A mi idővonalunkban Róma megsemmisítette Karthágót (sokan a világ első népirtásának is nevezik), ennek eredménye:
- Róma lett a Földközi-tenger vetélytárs nélküli ura századokra,
- Róma asszimilálta a görög kultúrát,
- ma mindent a görög-római civilizáció határoz meg egész térségünkben, a ma nyugaton fő ellenségnek tekintett orosz-ortodox kultúra is ennek szerves része,
- ma karthágóaik nincsenek, csak genetikai nyomok Libanonban és Észak-Afrikában,
- ma a perzsák egyértelműen egy Európához nem kötődő, közép-ázsiai központú kultúra.
Ha Karthágó nyert volna Róma ellenében:
- Róma az elején elbukott volna, megmaradt volna egy itáliai közepes államként,
- sose terjedt volna el a latin kultúra, ma Nyugat-Európa nagy részén kelta nyelveken beszélnének, az Ibériai-félsziget nagy részén meg baszkul,
- a germánok jóval hamarabb bejöttek volna a mi idővonalunk szerinti Római Birodalomba, ma nyugaton kelta és germán népek lennének a döntőek,
- magyar szempontból érdekes: ma nem léteznének románok, a helyükön trákok lennének.
Tulajdonképpen a 2200 évvel ezelőtti alaphelyzet az lenne, hogy a Földközi-tenger keleti fele perzsa lenne, nyugati fele meg pun. Az iráni és a szemita kultúra harca. A görög-latin kettőség helyett perzsa-karthágói lenne.
Latin-Amerika se lenne. A kiváló hajós karthágóiak nyilván előbb-utóbb felfedezték volna Amerikát, ahol most karthágóiul beszélnének.
A honfoglaló magyarok szempontjából tulajdonképpen tök mindegy: ugyanúgy német és szláv szomszédok, csak délen sose létezett volna Bizánc.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
