Csodálatos még belegondolni is, és különleges csillagállást mutat, hogy a magyar nyelv egész Kárpát-medencét beborító magas égboltján két Gáspár-féle Biblia ragyog lelki és szellemi kultúránkat meghatározó módon.
Időrendben tekintve az első Heltai Gáspár Kolozsvárott három részben megjelent Bibliája. A másik Károli Gáspár 1590-ben megjelent teljes magyar fordítású Bibliája. Az első az erdélyi magyar nyelvű irodalmat nagyban befolyásoló, szász zseni, Heltai és munkatársainak fordítása, ami 1551-ben és 1565-ben került napvilágra Erdély fővárosában. Különös csoda az is, hogy a katolikus hitről protestánsnak áttért, Wittenbergben tanult Heltai úgy megtanult magyarul, hogy képes volt magas szintű, anyanyelvi irodalmunkat Károli Bibliájával formáló módon lefordítani. Elképesztő teljesítmény, még akkor is, ha részben munkatársakkal együtt tette ezt. Az első kötet az Ószövetség történeti könyveit tartalmazza 1570 oldalon.
A második kötet 2004 oldalon az Ószövetség költői és prófétai műveit tartalmazza, ezek 1551-1565 között kerültek ki Hoffgreff és Heltai Gáspár, valamint Heltai György közös nyomdájából, Malakiás könyvével bezárólag. A harmadik kötet 1069 oldalon a teljes Újszövetséget tartalmazza, Heltai Gáspár fordításában, a hozzáfűzött „Néminemű Igéknek”, bibliai fogalmaknak a magyarázatával. Ezt a kötetet ezek a szavak zárják (mai nyelvű átiratban): „Az Istené legyen a tisztesség és dicsőség mostantól fogva mindörökkön örökké, Ámen. Kolozsvárott 1561.”
Mi ad mindennek 2021-ben aktualitást? Az a csoda, hogy Heltai és munkatársainak nagy műve, ami bizonyára Károli Gáspárt is indíthatta saját fordítása elkészítésére, kétszer született meg.
A nemzeti emlékezetet ébresztő, a magyar szellemi égboltra tekintetünket küzdelmes napjainkban is felnyitó, a két Gáspár Bibliájára és a Biblia élő Istenére felemelő alkotó munkát köszönjük meg dr. Ötvös Lászlónak. Bibliatörténeti, kiadástörténeti, egyháztörténeti és irodalomtörténeti tekintetben is kivételes teljesítmény. Hálás vagyok Ötvös Lászlónak azért, hogy ezt a nagyszerű és értékes magyar irodalmi és protestáns hittörténeti, pénzben ki sem fejezhető nemzeti közkincset, ami az erdélyi kultúra és a magyar kultúra sarkcsillagai között ragyog, testvéri szeretete jóvoltából nekem is odaajándékozta. Így is kifejezte azt az irodalmi szintű összeforrottságunkat, aminek eredete közös szellemi felelősségünkben gyökerezik. Hiszen a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának sok éven át működő Irodalmi Szekciójában ő volt az alapító elnök. Majd amikor éppen a hasonmás bibliakiadásokat előkészítő, szerteágazó kutatást, szervezést igénylő életszakaszába érkezett, megtisztelő módon engem javasolt utódjának az elnöki tisztben. Minden szekcióülésünkön nagy örömmel és tisztelettel figyeltem meg azt a rajongó szenvedélyt, amit a magyar nyelv szerelmeseként, a Biblia különféle kiadásainak ismertté tételében mutatott.
Munkássága, nemcsak a szószéken, hanem ezekben a fantasztikus kiadásokban, versesköteteiben is igazi istentisztelet. A Szó, az isteni Ige előtti dicsőítő hódolás.
A bibliakiadó lelkipásztor előszavában így fogalmaz: „A szerkesztőnek az a vágya, hogy Isten az Ő Lelkével ihlesse a bibliakiadás munkáját és a bibliaolvasó híveket”. Ennek a hasonmás kiadásnak az idejét Isten sajátosan időzítette: alkalmául a világtörténelmi jelentőségű tordai országgyűlés 450. évfordulója szolgált, a vallási és nyelvi, etnikai türelem első történelmi elfogadása tiszteletére. Erről is ír a második kötet előszavában: „Fontosnak ítélhetjük, hogy a Tordai Országgyűlés vallásügyi törvénye a világon először biztosított jogegyenlőséget a katolikus, evangélikus, református, unitárius keresztyén felekezetek között”. Ez a törvény „a keresztyén Európának egyik alapértékét jelenti. Erről részletesen szól az a Tőkés László kiadásában 2018-ban megjelent kötet, ami közli a Magyar Országgyűlés 2018. évi I. törvényét” a tordai országgyűlésnek a jelentőségéről, s a vallásszabadság napjáról” (A vallásszabadság erdélyi hídja az európai szakadék fölött. Torda, 1568). A két ószövetségi kötetet dr. Németh Áron elemző tanulmánya egészíti ki. Ebben megemlíti, hogy
Megértették Heltai tanácsát (mai átiratban): „Becsüljed ezokáért és szeressed az Ótestamentumot is, nem különben mint szinte az Újat, miképpen az Úr Istennek öröktől fogva megváltozhatatlan bölcsességét, és az Újtestamentomnak mélységes fundamentumát”.
Tiszteletadásunkhoz tartozik, hogy említsük meg Heltai Gáspár három hűséges fordító munkatársának a nevét: Gyulai István, Vízaknai Tamás, Ozorai István. Az Újszövetség kiadását szintén alapos keletkezéstörténeti tanulmány egészíti ki, dr. Borsa Gedeon és dr. Perger Péter tollából.
A Heltai gondozásában megjelent részfordításokat többen is a szerkesztő lelkipásztor rendelkezésére bocsátották: az Országos Széchényi Könyvtár, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. E hasonmás kiadásban példaadó módon a lelkipásztor családja is közreműködött: technikai szerkesztőként felesége, dr. Ötvös Lászlóné, fiúk Ötvös L. Csaba. A borítóterv dr. Molnárné Ötvös Tünde tanácsa alapján készült. A három kötet 4720 oldalnyi igényes előállítása a Karcagi Nyomdát dicséri. A három kötet a dr. Szathmáry Sándor ny. református teológiai professzor által szerkesztett Nemzetközi Teológiai Könyv sorozatban jelent meg.
Ezzel a Heltai Bibliával az erdélyi szászok az egész magyar irodalom javára beírták nevüket nemzetünk kultúrájába (Németh László). Heltai utolsó, magyarságszerető tettei között volt, hogy halála előtt meghagyta feleségének, vegye fel a kapcsolatot a 16. század harmadik magyar bibliafordítója, a debreceni Méliusz Juhász Péter özvegyével és támogassa anyagilag a püspök Herbáriumának, füvészkönyvének a kiadását. Megtörtént. Az erdélyi és a magyar, szász szellem termékeny együttműködésének dicséretére. Mindennek emlékezetét és tudatosítását hálásan köszönjük dr. Ötvös László tudós lelkipásztornak és legfőképpen az őt ezzel is megbízó Urának, Jézus Krisztusnak, az élő evangéliumnak.
(Megrendelhető a Libri könyvhálózatban)
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
