A Koszovóval fennálló feszültség fokozódik. Szerbia „legmagasabb készültségbe” helyezte fegyveres erőit, jelentette be Miloš Vučević szerb védelmi miniszter hétfőn késő este, miközben rámutatott a szomszédos Koszovóval való egyre feszültebb viszonyra, ami az utóbbi időben a blokádok és a lövöldözések miatt még inkább felforrósodott.
Mint mondta, Aleksandar Vučić szerb elnök elrendelte, hogy a szerb hadsereg a harckészültség legmagasabb szintjén, azaz készenléti szinten legyen, ami azt jelenti, hogy készek a fegyveres erő alkalmazására. Vučević hozzátette: az elnök elrendelte az ún. a különleges fegyveres erők megerősítését is, a jelenlegi 1500-ról 5000 főre.
A hadsereg egységei készen állnak
A szerb belügyminisztérium ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a hadsereg „minden egysége” azonnali hatállyal „a vezérkari főnök parancsnoksága alá” tartozik. Az AFP ügynökség emlékeztet, hogy Vučić elnök erre vonatkozó utasítása azt követően érkezett, hogy
a szerb fegyveres erők vezérkari főnökét, Milan Mojsilovičot vasárnap a koszovói határra küldték.
Az elmúlt években a szerb fegyveres erőket már többször is „legmagasabb készültségbe” helyezték a Koszovóval fennálló feszültségek miatt. Ez legutóbb tavaly novemberben történt, miután Belgrád azt állította, hogy több koszovói drón megsértette a légterét.
Barikádok a határon – rendszámháború
Szerbek százai, akiket felháborított, hogy őrizetbe vettek egy volt rendőrt, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az albán nemzetiségű rendőrök elleni támadásokban, december 10-én barikádokat építettek, megbénítva a forgalmat két Koszovó és Szerbia közötti határátkelőn.
A NATO koszovói parancsnoksága alá tartozó nemzetközi békefenntartó misszió (KFOR) tagjai szerint a barikádok építése egybeesik a térségben megnövekedett lövöldözéssel. Az utolsó ilyen esetet vasárnap este jelentették.
A túlnyomórészt szerb kisebbségnek otthont adó Koszovó északi részén a feszültség különösen novemberben fokozódott a gépjárművek rendszáma körüli hosszan tartó vita következtében. Pristina olyan jogszabályt próbált bevezetni, amely megtiltotta volna a Koszovóban élő szerbeknek a szerb rendszámok használatát.
A szóban forgó törvény elleni tiltakozásul a helyi szerb kisebbséghez tartozó rendőrök, bírók, ügyészek és más állami alkalmazottak százai mondtak fel az állásaikban. Pristina végül felhagyott az intézkedéssel, de az említett állami tisztségekből való tömeges távozások következtében az ország egyfajta biztonsági vákuumba került, írja az AFP.
A feszült helyzet következtében Koszovó ezt követően a szerb többségű településeken az önkormányzati választások elhalasztásáról is döntött.
Eredetileg a választásokat december közepén tartották volna, de Vjosa Osmani koszovói államfő döntése alapján áprilisra tették át azokat.
Megerősített KFOR-jelenlét
A KFOR békefenntartó erői az elmúlt hónapokban fokozták jelenlétüket Koszovó északi részén. Az utolsó lövöldözés, amelyet még jelenleg is vizsgálnak, vasárnap este történt, Zubin Potok falu közelében. A lövések a KFOR-misszió egyik járőrére irányultak. Személyi sérülés és anyagi kár azonban nem történt.
Pristina Belgrádot okolja a feszültség legutóbbi eszkalációjáért. Azt állítja, hogy északi szomszédja minden rendelkezésre álló eszközt bevet, hogy fellépjen Koszovó alkotmányos rendje ellen.
A Koszovó és Szerbia közti feszültség évek óta nem enyhül, és a szerb katonák visszatérése Koszovóba drámaian megnövelheti a feszültséget a Balkáni térségben. Szerbia azt állítja, hogy az ENSZ határozata, amely hivatalosan véget vetett a koszovói albán szakadárok elleni 1999-es kemény fellépésnek, körülbelül 1000 szerb katona visszatérését teszi lehetővé Koszovóba. Ebbe azonban a KFOR békefenntartó missziónak is bele kellene egyeznie, ami nagyon valószínűtlen. A szerbek által lakott Észak-Koszovó biztonságáról gyakorlatilag így a szerb erők gondoskodnának.
Az újabb háború szélén?
Ana Brnabić szerb miniszterelnök december elején azzal vádolta meg Albin Kurti koszovói kormányfőt, hogy egy újabb háború szélére sodorta a régiót.
Közel állunk ahhoz, hogy követeljük erőink Koszovóba való visszatérését az 1244-es határozat értelmében, mert a KFOR nem végzi a dolgát”
– jelentette ki akkor Brnabić.
A koszovói „szerbek nem érzik magukat biztonságban, fizikailag sem és az életük is veszélyben van, beleértve az óvodába járó gyermekekét is, mondta a szerb miniszterelnök. Vjosa Osmani koszovói államfő válaszul kijelentette, hogy
„egyetlen szerb katona vagy rendőr sem teszi be többé a lábát Koszovó területére”. Szerinte Szerbia nyíltan agresszióval fenyeget.
December közepén Koszovó vezető tisztségviselői aláírták az Európai Unióhoz intézett hivatalos kérelmet országuk tagjelölt státuszának megszerzésére. Szerbia azonnal reagált, s a koszovói jelöltállítási folyamat törlésére kérte az Európai Uniót. Valószínűleg hosszú és nehéz lesz Koszovó csatlakozási folyamata, amely az utolsó nyugat-balkáni országként jelentkezett az uniós tagságra – és nem csak a Szerbiával való feszült helyzet miatt – véli az AP ügynökség. Szerbia arra számít, hogy a Koszovó függetlenségét el nem ismerő öt uniós tagország blokkolni fogja ezt a kezdeményezést Brüsszelben.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
