Sziklai Ella és férje, Suha János közel 20 éve nevelőszülők. A jelenleg velük élő három gyerekkel együtt eddig 13 gyermeket gondoztak. Közülük hatan örökbefogadó szülőkre találtak, négyen pedig visszatérhettek vérszerinti családjukba. A házaspárnak három lánya és két unokája van – meg rengeteg energiája.
A Máltai Családok Háza Nevelőszülői Hálózat Szent Anna a Nevelőszülőkért díjas munkatársát és családját Szalma Botond és Kovács Bence kereste fel otthonában. A látogatás nyomán született írásból adunk közre részleteket.
„Mintha a NASA-hoz felvételiznénk űrhajósnak”, mondja Suha János a kötelező pszichológiai felülvizsgálatról, ami miatt nemrég egy fél napot Debrecenben töltöttek. Részleteket nem árulthat el, köti a titoktartási klauzúra. A végeredményt, miszerint alkalmasnak minősítik-e őket a nevelőszülőség folytatására, még nem közölték velük, ezért izgatottan várják a verdiktet. János 28 évig szolgált rendőrként, utána biztonsági őrként dolgozott. Eredeti szakmája ívhegesztő lakatos. Igazi ezermester, mindent a saját kezével épített és rakott össze a 2000-ben vásárolt telken. A tavaly felújított házon és udvarán látszik, hogy odafigyeléssel és szeretettel gondozzák, csakúgy, mint a rájuk bízott gyerekeket. Hét éve él velük egy testvérpár, Gábor és Szandi, Erika pedig már 2009 óta. Őt az egri csecsemőotthonból hozták el, hat hetes korában, pont a névnapján. Közülük a fiúcska igényli a legtöbb törődést. „Mikor fejlesztő tanár járt hozzá, napi ötszöri passzív tornát írt elő. Ha ezt nem csinálom vele, akkor kerekesszékes is lehetett volna”, avat be Sziklai Ella. „A minőségi idő, az ajándékozás és a dicsérő szavak”, sorol fel hármat a számukra fontos szeretetnyelvek közül Ella.
Mindhárman sajátos nevelési igényűek (SNI), ezért ő, mint nevelőszülő, hivatalosan igénybe vehet egy segítő társat, aki történetesen a férje – immáron 35 éve. „Nem töltöttem még be a tizennyolcat, ezért szülői engedéllyel mentem hozzá”, meséli kacagva a gyors- és gépíró végzettségű Ella.
Sikerült neki. Volt egy teljes év, amikor János vitte-hozta a vér szerinti gyerekeiket, ameddig Ella otthon volt az akkor nevelt újszülöttekkel.
Mindketten büszkék roma származásukra, valamint zenész felmenőikre és diplomás leszármazottjaikra. Három lányuk – Bettina, Evelin, Boglárka – közül ketten Debrecenben végeztek, hegedű, illetve zongora tanszakon. A harmadik testvér a média világát választotta. „Azt is tudtam, hogy a nevelőszülőségbe akkor vágok bele, amikor érettek leszünk erre”, mondja Ella. S hogy mikor jött el ez a pillanat? „Van két testvérem, ők is nevelőszülők voltak. Amikor az egyik rájuk bízott fiúcska a nővéremhez fordult azzal, hogy megengedi-e neki, hogy teremcipője legyen a focizáshoz, ő kedvesen azt felelte:
Sok éven keresztül csak kisbabákat kapott – „örökbe ment hat, négyet hazagondoztam” – a lányaival együtt nevelte őket. Amikor a saját gyerekei elérték az egyetemi felvételi idejét, azt mondta nekik: „most sokkal több területen lesz anyukátok, mint eddig”. Erika velük maradt, de újabb gyerekek befogadását átmenetileg nem vállalta. Belátta, hogy most nem alkalmas többre. (…)
Felhívtam a Nevelőszülői Hálózat akkori vezetőjét, boldog volt ő is”. Három hónap múlva szóltak nekik, hogy talált számunkra egy testvérpárt, Gábort és Szandit. „Tévhit, hogy a családnak keresnek gyereket. A gyereknek keresnek családot”. A mindenkori nevelt gyerekekről azt mondja, hogy ugyanúgy álltak hozzájuk, mintha a sajátjaik lennének. „Amikor elvállaljuk őket, akkor a sérüléseikkel, a családi hátterükkel együtt tesszük ezt”. Ella jó viszonyt és szakmai kapcsolatot ápol a gyerekek hivatásos gyámjával és a vér szerinti szülőkkel is. Gábor és Szandi édesanyja egy betegség miatt nem tud a gyerekeiről gondoskodni. Tavaly tavasszal a fia és a lánya ünneplőben, egy-egy csokor orgonával a kezükben fogadták őt: először anyák napjára, aztán a születésnapjára köszöntötték, énekkel, verssel. „Engem is megölelt, megpuszilt. Mindketten sírtunk. Megnyugvás számára, hogy nálam vannak a gyerekei”. Később, amikor ez az asszony meglátta és kézbe vette a Szent Anna szobrot, azt mondta Ellának: „megérdemelted”. (…)
Az elismerésről és az átadóról IDE kattintva olvashatnak.
Ella és férje büszkék rá, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal dolgozhatnak. Horváth Ádámtól, a Közép-magyarországi Régió szakterületi vezetőjétől, Szombathelyi Laurától, a pátyi Családok Háza intézményvezetőjétől, és Szabó Orsolyától, a Nevelőszülői Hálózat nevelőszülői tanácsadójától minden segítséget megkapnak. „Csak akkor hívom őket, ha kérdésem van” – mondja Ella. Hozzáteszi: az óvodában és az iskolában is számíthatnak a pedagógusok támogatására. (…)
Az írás teljes terjedelemben IDE kattintva olvasható
Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
