Kész átverés a transzatlanti szabadkereskedelemért: Mégsem akar hitelt adni a görögöknek az IMF

A Financial Times birtokába jutott egy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdai vezetői üléséről készített jegyzőkönyv, amiből kiderült, hogy az IMF idén már nem fog részt venni egy újabb görög hitelprogramban.

Görögország július 5-én tartott népszavazást arról, hogy a kormány elfogadja-e a nemzetközi hitelezők feltételeit. A népszavazáson résztvevők 61,31%-a nemet mondott a hitelezőknek. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő azt követően egy televíziós beszédben biztosította a népet arról, hogy a referendum eredményeit tiszteletben tartják és nemet mondanak a hitelezőknek. Két héttel később Ciprasz kormányátalakítást hajtott végre, és a választásokon a megszorítások politikája miatt vereséget szenvedett pártok támogatásával megszavazta az új hitelprogramot, miközben saját pártjának nagy része is ellene szavazott (ez nagyjából annak megfelelője, mintha a Jobbik kormányra jutása után az MSZP és Demokratikus Koalíció támogatásával szavazna meg egy IMF-hitelt). Ciprasz árulása sokak számára egyértelművé tette, hogy a nyugati országok mindenféleképpen hitelezni akarnak, az “ügyfél” akarata ellenére is, emiatt nem riadnak vissza egy perifériaország kormánypolitikusainak korrumpálásától sem.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap szerint az Európai Unió megszűnt annak a “kölcsönös bizalmon és demokratikus értékeken alapuló” politikai uniónak lenni, ami korábban volt. Ehelyett ma Európában “a demokrácia marginális jelenséggé válik. Az erős országok ultimátumot adnak a gyengéknek, olyan módon, ahogy az korábban soha nem történt.” Ciprasz volt kormányát minden látható jel szerint megtörték.

Az események alakulása azonban újra rámutat arra, hogy a nyugati országok valójában nem érdekeltek se a görög kilépésben, se Görögország eurozónában tartásában. A Financial Times számára épp abban a pillanatban jutott el a “kiszivárogtatott” dokumentum, amikor a befektetők meggyőződtek volna arról, hogy Görögország “megmenekült”, és mégse fog szétesni az eurozóna. A nyugati országok ugyanis abban érdekeltek, hogy a befektetők számára ne legyen egyértelmű, szét fog-e esni az eurózóna, vagy nem. A bizonytalanság fenntartásában érdekeltek, mert ez lehetővé teszi, hogy a dollár és euró értékét egy szintre hozzák, – ami a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozásának előfeltétele. Emiatt a nyugati országok nem érdekeltek egy olyan helyzetben sem, amiben egyértelműen látható, hogy Görögországot behódoltatták, és Görögország megkapja a “szükséges” hiteleket, esetleg növekedésnek indul a gazdaság. Egy ilyen helyzet ugyanis nem lenne bizonytalan, a befektetők nem lennének kellően meggyőződve arról, hogy az eurozóna széteshet. Emiatt esetleg újra erősödne az euró, és ha az euró erősödik – addig nincs transzatlanti szabadkereskedelem.

Nagy vonalakban ezzel magyarázható, hogy miután Görögországot nyilvánosan megalázták, a kormányt látványosan behódoltatták, most mégis az IMF részéről merül fel, hogy esetleg mégsem adnak hitelt, és esetleg mégis széteshet az eurozóna. A Financial Times szerint az IMF tárgyalódelegációja nem tudott megegyezni egy újabb mentőcsomag részleteiről, de “politikai megbeszéléseket részt vesznek”. Tehát továbbra is marad a bizonytalanság, – ameddig az eurót nem sikerül a dollár értékére degradálni. Ugyanakkor ez nem az európai országok érdeke, hanem az Egyesült Államoké. Dr. Alexander Neu, a német Die Linke párt képviselője szerint “a német politikai elit transzatlanti-orientált, abban az esetben is, ha az súlyosan sérti az ország érdekeit”. Ugyanez elmondható számos más európai ország vezetőiről is.

Hunhír.info – Hídfő.ru


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »