Szerdán a Lufthansa több mint ezer járatát törölte, 144 ezer utas nem tudott elutazni a tervezett időpontban. Hosszú késéseknél, járattörléseknél az utasokat védi az európai jogszabály, amely azt is pontosan meghatározza, hogy milyen esetben kell – a segítségnyújtáson felül – anyagi kompenzációban is részesíteni az utast.
Figyelem, a 250–600 eurós kártérítés nem automatikus, kérni kell. Cikkünkben összefoglaljuk, mikor jár és mikor nem a kompenzáció, a légi utasok jogairól szóló rendelet, valamint a későbbi bírósági ítéletek értelmében. Korábban a segítségnyújtás szabályait elemeztük, most pedig a kompenzáció kérdését járjuk körbe, példákkal illusztrálva.
A légi utasok jogairól szóló, 261/2004 EK direktíva pontosan meghatározza, milyen légitársaságokra vonatkozik a szabály. Kiutazásnál minden, az unió területéről induló légitársaságra érvényes, visszaútnál azonban csak azokra, amelyeknek uniós székhelyük van. Például ha Bécsből utazunk New Yorkba a KLM légitársasággal, vissza pedig a Deltával, akkor csak az odaúton érvényesíthetjük jogainkat, ha azonban vissza is a KLM/Air France-szal repülünk, akkor mindkét irányban véd bennünket az uniós jog. Értelemszerűen az unión belüli utazásoknál mindkét útra érvényes.
A légi utasok jogainak egyik kulcsszava a vis major, azaz a rendkívüli körülmény, amely a megfogalmazás szerint olyan külső, váratlan esemény, amelyre a légitársaságnak nincs ráhatása. Ilyen lehet a vihar, a természeti csapás (például vulkánkitörés), a műszaki meghibásodás (pl. madárrajjal való ütközés) vagy a sztrájk is. A légitársaságok a legtöbb esetben erre hivatkoznak, hogy emiatt volt a hosszú késés, ám ez a bírósági ítéletek esetében nem mindig állja meg a helyét. Például a sztrájk nem minősül vis majornak, ha azt a légitársaság alkalmazottai teszik, hiszen azt a cég tudná befolyásolni, tehát ilyenkor jár a kártérítés, ugyanakkor, ha a repülőtéri munkavállalók vagy a légi irányítás szünteti be a munkát, az rendkívüli körülmény, ilyen esetben nem jár a kártérítés. A személyzeti probléma sem jelent rendkívüli körülményt, és a technikai meghibásodás sem (hiszen a légitársaság kötelessége a flotta karbantartása).
Járattörlés esetén jár a kártérítés, kivéve, ha az vis major esemény miatt következett be. Ha azonban a légitársaság legalább két héttel korábban jelzi az utasnak, hogy nem fog felszállni a gépe, akkor nem kell kompenzálja az utast. Ha 14–7 napon belül jön az értesítés, akkor a kártérítés mértéke felezhető. Ugyanígy, ha járattörlés esetén a légitársaság átfoglalja az utast, és az a célállomásra 2–4 órával később ér (1500 km-ig 2 óra, 1501–3500 km-ig 3 óra, 3501 km felett 4 óra), mint ami az eredeti jegyen szerepel, szintén felezhető a kompenzáció összege.
Ha a járat hosszú késéssel érkezik a célállomásra, akkor az ugyanolyan jogokat biztosít az utasnak, mint járattörlés esetén. A hosszú késés legalább három óra 1500 km alatti utazásoknál, minimum 4 óra 1501–3500 km között, és legalább 5 óra 3501 km-nél távolabbi célállomások esetén. A hosszú késésnél fontos, hogy a számítást az eredeti érkezéshez képest kell elvégezni, és nem a landolás pillanata számít, hanem az az idő, amikor kinyitják a repülőgép ajtaját.
Előfordulhat, hogy az utas, akinek érvényes jegye van egy járatra, mégsem repülhet, mivel elutasítják a beszállást – ez leggyakrabban a túlkönyvelés (overbooking) miatt szokott megtörténni. Ez esetben is jár a kártérítés, ami felezhető, ha az új járattal a célállomásra 2–4 órán belül megérkezik az utas.
Előfordulhat, hogy valaki olyan útvonalon utazik, amely során egy vagy több átszállással érkezik a célállomásra. Például Budapest–Amszterdam–New York–Las Vegas útvonalon, ahol az első két szakaszon a KLM az üzemeltető légitársaság, míg a másik felében az amerikai Delta. Ha a New York–Las Vegas útnál történik a váratlan esemény (pl. személyzethiány miatt nem tud felszállni időben a gép, és az 5 órával később érkezik csak Las Vegasba), akkor is jár a kártérítés, még úgy is, hogy az esemény egy unión kívüli országban történt. A bírósági ítéletek ugyanis kimondják, hogy függetlenül attól, mennyi átszállás van, és milyen légitársaságok kapcsolódnak be a szállításba, a célállomásra való érkezés számít. Ha az jelentős késéssel landol, megilleti a kártérítés az utast.
A legfontosabb, hogy mennyi a kártérítés összege. Ez távolság alapján van meghatározva (függetlenül attól, mennyibe került a jegy). 1500 km-ig 250 euró, 1501–3500 km között 400 euró, és 3501 km-nél távolabbi célállomások esetén 600 euró. Vannak légitársaságok, amelyek felajánlják az utasnak, hogy készpénz helyett utazási utalvánnyal kompenzálnak, ezt érdemes választani, mivel az olyan, mint egy egyenleg, és egy éven belüli foglalásokra, két éven belüli utazásokra felhasználható. Pl. egy 600 eurós kártérítés helyett az utas 800 eurós vouchert kaphat, amiből akár több repülőjegyet is vásárolhat – saját nevére –, a keret kimerítéséig.
Fontos, hogy az utasnak mindig kérni kell a kártérítést, az nem jár automatikusan. Ha a légitársaság elutasító, lehet több levéllel, érveléssel, hivatkozással próbálkozni, ha nem megy, és úgy érzi, jogos lenne a kompenzáció, akkor jogvédő szervezetekhez fordulhat, amelyek sikerdíj ellenében (25-30%) behajtják a légitársaságon a követelést.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
