Saját kertjüket sokan a nyugalom szigetének tekintik, ahol teljes szabadságuk van abban, mit és hogyan építenek vagy alakítanak ki. A valóság azonban jóval szigorúbb: még a saját telken sem lehet bármit megtenni, az önkormányzatok szabályai ugyanis pontosan meghatározzák, mit szabad és mit tilos. Ráadásul a törvény nem ismerete nem mentesít a bírság alól.
A szlovákiai városok és falvak célja, hogy védjék a környezetet, megelőzzék az árvizeket, csökkentsék a települések túlmelegedését és megőrizzék az élhető környezetet. Amit sokan felesleges korlátozásnak érzékelnek, annak valójában nagyon is racionális oka van: ez pedig az egészségesebb és biztonságosabb életfeltételek megteremtése.
Míg Csehországban egységes országos norma létezik, Szlovákiában nincs országos szabályozás a telkek beépíthetőségére. Az önkormányzatok azonban helyi építési terveikben határozzák meg a pontos korlátokat.
Leggyakrabban azt írják elő, hogy:
mennyi lehet a telken lévő burkolt vagy beépített felületek (garázs, parkoló, térkő, terasz) maximális aránya,
valamint a kötelező zöldfelület minimális aránya (gyep, ágyások, fák, bokrok).
Sok településen csak 30–40%-nyi burkolt felület engedélyezett, a fennmaradó résznek pedig zöldnek kell lennie. Aki ezt megszegi, több száztól akár több ezer eurós bírságot is kaphat.
Zöldfelületnek minősülnek:
gyep, dísz- és veteményes ágyások, fák, bokrok, sövények, természetes kerti tavak.
Nem számítanak bele:
klóros vizű medence, burkolt feljárók, térköves teraszok, betonozott utak.
Ha egy fa törzsének kerülete meghaladja a 40 cm-t legalább 130 cm magasságban, kivágásához önkormányzati engedély kell. Engedély nélküli kivágásért több ezer eurós büntetés is kiszabható.
Egyre több önkormányzat tiltja a fű, avar vagy gallyak égetését, mivel a füst zavarja a szomszédokat és szennyezi a levegőt. Ehelyett a komposztálás vagy a biohulladék elszállítása a megoldás. A szabályszegők 10–100 euró közötti bírságra számíthatnak.
Gyakori gondot jelentenek az inváziós növények is – például a kaukázusi medvetalp, a japánkeserűfű vagy a kanadai aranyvessző. Ezek eltávolítására az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost, elmulasztása esetén ismét büntetés várható.
A legtöbb esetben a hatóságok nem járnak telkenként ellenőrizni – az eljárás többnyire lakossági bejelentésre, szomszédi panaszra indul. Az ügyben a helyi építésügyi hivatal vagy a környezetvédelmi osztály jár el.
A klímaváltozás egyre gyakoribb árvizeket és hőhullámokat hoz. A zöldfelületek hűtik a levegőt és felfogják az esővizet. Ha minden telek le lenne burkolva, a városok elviselhetetlenül forróvá és szárazsá válnának.
Tájékozódjunk a helyi szabályokról az önkormányzatnál.
Mérjük fel kertünk burkolt és zöld területeinek arányát.
Kérjünk engedélyt nagyobb fa kivágása előtt.
Ne égessünk kerti hulladékot – inkább komposztáljunk.
Távolítsuk el az inváziós fajokat időben.
Az új szabályok első pillantásra szigorúnak tűnhetnek, valójában azonban a közös érdekünket szolgálják: egészségesebb lakókörnyezetet, tisztább levegőt, kevesebb árvizet és hűvösebb nyarakat. Ha a helyi előírásokat betartjuk, kertünk továbbra is a pihenés és öröm forrása marad – és nem a büntetéseké.
SITA
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
