Nem tudnak járadékot fizetni a megmaradt kötelező magánnyugdíjpénztárak – bár hatvanezer tagjuk van, a kormány máig adós a kifizetések szabályozásával. A szaktárca államtitkára szerint nem is tervezik módosítani a vonatkozó törvényeket.
A 2010-es kormányváltás után döntött a kabinet a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséről. 3000 milliárd forint került így át az államkasszába, alig 60 ezren tartottak ki korábbi pénztáraik mellett. Az ő vagyonuk jelenleg valamivel több mint 200 milliárd forint. Ám hiába érik el a nyugdíjkorhatárt, a hiányzó törvényi szabályozás miatt a pénztárak nem tudnak nyugdíjat fizetni nekik.
„Rákényszerítik a tagokat arra, hogy visszalépjenek a társadalombiztosítási rendszerbe, mert csak így jutnak hozzá a jogosan megszolgált nyugdíjukhoz – mutatott rá Lovas Judit. – Olvasóink közül volt olyan, aki jelezte, hogy családon belül oldották meg, és családtag, gyermek volt az, aki kiegészítette a társadalombiztosítástól kapott nyugdíját, a gyermek fizetett a szülőnek, a szülő pedig halála esetén a gyermekre örökíti azt a megtakarítást, amely a magánnyugdíjpénztárnál van” – tette hozzá a szakértő.
A kormányzat egyelőre nem tervezi a törvényi rendelkezés pontosítását, Rétvári Bence államtitkár úgy véli: a pénztártagok amúgy is az állami rendszerbe akarnak visszatérni.
„Abból a rendszerből nagyon sokan léptek át az állami rendszerbe, s még az utóbbi időben is sok olyan levelet kap a nyugdíjfolyósító, amelyben inkább azt indítványozzák, hogy a visszalépés lehetősége az állami rendszerbe minél szélesebb körű legyen. Én erre látok az elmúlt hónapok, évek eseményeiből, ügyfélleveleiből inkább igényt, még többen szeretnének élni a lehetőséggel, amellyel korábban nem éltek, hogy az állami nyugdíj-biztosítási rendszerbe lépjenek vissza a kötelező magánból” – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
Nemcsak a szabályozással, de a lakosság öngondoskodásával is gondok vannak a biztosítótársaságok felmérése szerint. Míg nyugaton a megkérdezettek harmada takarékoskodik öregkorára, addig Magyarországon alig az egynegyede. Ráadásul Magyarországon kevés is az olyan piaci termék, amely egy bizonyos távú megtakarítási időszak után járadékot biztosít.
„Szélesebb problémának a szelete, hogy ma nem léteznek járadékbiztosítások a magyar piacon. Azt látta a magyar biztosítási szakma, hogy Nyugat-Európában óriási veszteségeket okozott az emberi élettartam hosszabbodásával párhuzamosan. Ki kell találnunk, hogy milyen módon lehet a problémákat kezelni, mennyiben lehet például osztozni a biztosítottakkal, mennyire lehet ezt befektetési hozamból finanszírozni. Amint lesz megoldás, a biztosítók be fognak szállni az üzletágba” – vélte Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.
A kormány jövőre 0,9 százalékos – az inflációnak megfelelő – nyugdíjemelést tervez. Igaz, hangsúlyozta Rétvári Bence, hogy jövőre az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése a rezsicsökkentéssel együtt felér egy nyugdíjemeléssel.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
