Kényelmes a mamahotel vagy nincs más választás? Kiderült, mikor költöznek el otthonról a fiatalok Nagy Roland2026. 09. 21., h – 13:59
Szlovákiában átlagban 30 éves korukig otthon laknak a fiatalok, de nem feltétlenül azért, mert túlságosan kényelmesek.
Az Európai Unióban átlagban 26,3 éves korukban költöznek el a fiatalok otthonról – derült ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) friss kutatásából.
A hosszú távú tendenciák alapján ez a mutató az elmúlt 25 évben nem sokat változott, a 2000-es évek elején szintén 26 év környékén mozgott.
Szlovákia az utolsók között
Ehhez képest Szlovákiában lényegesen hosszabb ideig élnek a fiatalok a szülői házban:
nálunk átlagban 30,9 éves korukban tudnak elköltözni otthonról, ami csaknem 5 évvel marad el az uniós átlagtól.
A hosszú távú trendeket figyelembe véve elmondható, hogy a szlovákiai fiatalok költözési helyzete az elmúlt 20 évben érezhetően romlott. Míg 2005-ben még 30 éves koruk előtt el tudták hagyni a szülői házat, addig mostanra a mutató kerek egy évvel romlott.
A szomszédos tagországok közül mindenki jobban áll Szlovákiánál: Magyarországon a fiatalok 27,3 éves korukban önállósodnak, ami kerek 1 éves lemaradást jelent az európai standardhoz képest. A lengyeleknél az említett mutató 26,8 év, a cseheknél 25,8 év, az osztrákoknál pedig 25,2 év.
Kapcsolódó cikkünk
Az Eurostat adatai megmutatták azt az átlagéletkort, amikor a fiatalok elköltöznek otthonról. Egyes országban meglepő eredmények születtek, minden a lakásáraktól és a bérleti díjaktól függ.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 26,2 évesen költöztek el a fiatalok szüleik otthonából. Ez az érték alig marad el az előző évi 26,3 évtől, de a kontinensen belül jelentős eltérések mutatkoznak.
Horvátországban 31 év felett van ez a korhatár, Finnországban viszont alig több mint 21 év
– emeli ki a jelentés. A mediterrán és kelet-európai országokban jellemző a hosszabb együttélés, míg az északi államokban jóval korábban kezdődik az önálló élet.
Miért halogatják a költözést?
A szakértők szerint a lakásárak és a bérleti díjak emelkedése áll a háttérben.
Ez a bérleti díjválság a társadalom egyik legsúlyosabb problémájává válhat – figyelmeztetett Thomas Kattnig, az európai megfizethető lakhatási terv társelőadója. Hozzátette, hogy európai szinten kell kereteket teremteni, és a szubszidiaritás elve lehet az iránytű. A fiatalok sok esetben inkább a családi otthonban maradnak, mintsem hogy jelentős adósságba verjék magukat.
2024-ben a fiatalok több mint egynegyede élt túlzsúfolt otthonban, és ez az arány több országban drámai. Romániában például a fiatalok 58 százaléka él zsúfolt körülmények között, Lettországban és Bulgáriában is a fiatalok több mint fele érintett. Cipruson ezzel szemben mindössze négy százalék él hasonló helyzetben. A 15–19 éves korosztály a legkiszolgáltatottabb, hiszen körükben a legmagasabb a túlzsúfoltság aránya.
A költségek terhei
A lakhatási kiadások is jelentősen eltérnek országonként. Az EU-ban a fiatalok közel tíz százaléka olyan háztartásban élt 2024-ben, ahol a jövedelem legalább 40 százalékát lakhatásra fordították. Görögországban ez az arány meghaladja a harminc százalékot, Dániában pedig közel van ehhez az értékhez. Ezzel szemben Horvátországban és Cipruson a fiatalok lakhatási költségei jóval alacsonyabbak.
Kapcsolódó cikkünk
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a szlovákiai fiatalok átlagosan 31 éves korukig a szüleiknél maradnak, ezután költöznek csak el otthonról.
A mamahotel mellett való kitartás legfőképpen az alacsony bérek, a gyenge vásárlóerő, valamint az egyre emelkedő ingatlan- és albérletárak következménye.
Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb fiatalnak még csak esélye sincs arra, hogy önállóvá váljon, és saját életet kezdjen egy új otthonban.
Azok a 30 év alatti felnőttek, akik most kezdtek el dolgozni, és nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel, nehezen találhatnak saját lakást, mivel a bank nem fog elegendő hitelösszeget nyújtani nekik.
A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint a lakások átlagos négyzetméterenkénti ára 2022 második negyedévében közel háromezer euróra emelkedett, így ahhoz, hogy a fiatalok megengedhessék maguknak a saját ingatlan megvételét, előre kell gondolkodniuk, és meg kell spórolniuk annyi pénzt, hogy utána hitelből meg lehessen oldani a vásárlást.
(ta3)
Szlovákiai valóság
A 2021-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában több mint 564 ezer felnőtt lakik együtt legalább egyik szülőjével, közülük mintegy 70 százalék férfi. Ez jelentős változás a 2011-es adatokhoz képest, amikor inkább a 30 év körüli nők maradtak otthon.
A családi történetekből kiderül, hogy ennek hátterében nem lustaság vagy önállótlanság áll, hanem leginkább gazdasági nehézségek, a lakhatás magas költségei és az állami támogatás hiánya.
A kérdés tehát túlmutat a statisztikákon, hiszen a lakhatási nehézségek közvetlenül befolyásolják a demográfiai folyamatokat, a családalapítás idejét és a fiatalok jövőképét. „A megfizethető lakhatás alapvető joggá kell váljon” – hangzott el az Európai Parlamentben. A tervezett cselekvési terv célja, hogy hosszú távon enyhítse a terheket, és új lehetőségeket nyisson a fiatal generációk előtt. A tények mindenesetre világosan mutatják, hogy a fiatalok Európában nagyon eltérő körülmények között próbálnak önálló életet kezdeni.
A finn fiatalok már húszas éveik elején elköltöznek
Szlovákia egyébként a maga 30,9 évével a teljes uniós lista utolsó előtti helyén helyezkedik el, holtversenyben a görögökkel. Csak Horvátországban rosszabb a helyzet, ahol a fiatalok átlagban 31,5 éves korukban tudják elhagyni a szülői házat.
Ezzel szemben vannak olyan uniós tagállamok, ahol a fiatalok már a húszas éveik legelején tudnak önállósodni. Ezek közé tartozik például Finnország, ahol a fiatalok átlagban 21,4 éves korukban elköltöznek otthonról. Utánuk következnek a dánok (21,8 év) majd az észtek és litvánok (mindkettő esetében 22,7 év).
Nem feltétlenül a kényelem áll a háttérben
Bár a mamahotel kifejezés arra utal, hogy bizonyos esetekben a fiatalok egyszerűen csak túlságosan kényelmesnek érzik a szülőkkel való együttélést, az Eurostat adatai némileg árnyalják a képet. Ha a fiatalok költözési statisztikáit összehasonlítjuk a 20 és 29 év közti korosztály foglalkozottsági mutatóival, érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel:
azokban az országokban, ahol a fiatalok jellemzően hamarabb költöznek el a szülői házból – például Hollandiában, Dániában, Németországban és Svédországban –, a fiatalok foglalkoztatási rátája általában magasabb.
Azokban az országokban viszont, ahol a fiatalok később hagyják el a szülői házat – például Görögországban, Horvátországban, Spanyolországban és Olaszországban –, a foglalkoztatási ráta alacsonyabb volt az uniós átlagnál (65,5 százalék).
Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió tagállamaiban a fiatalok nem feltétlenül csak a kényelem miatt maradnak otthon, sokuk egyszerűen nem talál munkát. Arról nem is beszélve, hogy a kezdőfizetések a jelenlegi lakásárak mellett igencsak megnehezítik az önállósodást.
Szlovákiában ugyanez a trend figyelhető meg: a 20 és 29 év közöttiek foglalkoztatottsági rátája 59,3 százalék, vagyis lényegesen elmarad az EU átlagától.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az ingatlanárak mára ugyan eltávolodtak az elmúlt időszakban tapasztalt történelmi csúcsoktól, a lakások elérhetőségével és árával kapcsolatos elégedetlenség azonban továbbra is rekordmagas. A lakhatási problémák leginkább a fiatalokat sújtják.
Miközben a magas hitelkamatok a lakóingatlanok árának a csökkenéséhez vezettek, megdrágították a hiteleket és alaposan megnehezítették a lakáshoz jutást. Ennek következtében az új házak és lakások építése lelassult, ami tovább rontja a helyzetet. A negatív hangulatot jól tükrözi a Gallup piac- és közvélemény-kutató intézet felmérése, amely szerint a lakhatással kapcsolatos elégedetlenség rekordszintet ért el, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban élők körében jelenleg ez váltja ki a legtöbb aggodalmat. A megkérdezettek fele állítja azt, hogy az emelkedő lakásárak és bérleti díjak miatt elégedetlen a lakhatás megfizethetőségével. A lakhatással kapcsolatos aggodalmak ráadásul meghaladtak minden más tényezőt, beleértve az egészségügyi ellátást vagy az oktatást is.
Szlovákia a legdrágább
A lakhatási költségeket tekintve egy ország az OECD és az Európai Unió statisztikáiban is kiemelkedik a többi közül. Ez Szlovákia. A különböző országok összehasonlításának a legelterjedtebb módja, hogy a lakhatásra, a víz-, villany- és gázszolgáltatásra fordított összeg arányát vizsgáljuk a háztartások összkiadásaihoz képest. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 2022-es statisztikái szerint egy átlagos szlovákiai család kiadásainak a 30,3 százalékát lakhatásra fordítja. Ez mind az uniós, mind az OECD-országok között rekordnak számít. Szlovákia ebben a paraméterben csak a skandináv országokhoz, Finnországhoz és Dániához hasonlítható. Ezzel szemben az Európai Unió országainak az átlaga 24 százalék körül mozog. Csehországot leszámítva az összes többi keleti uniós tagország jóval kevesebbet fizet a lakhatásért. Lengyelország, Románia vagy Bulgária esetében ez még a kiadások 20 százalékát sem éri el. Ha az OECD-országok lakói elégedetlenek a lakhatással, akkor a szlovákiai háztartások esetében ez különösen indokolt.
Magas energiaköltségek
Első pillantásra meglehetősen paradox a helyzet. Szlovákia az az ország, ahol a lakosság a második legnagyobb arányban rendelkezik saját lakással az EU országai közül. A családi házak és lakások 93 százaléka tavaly magántulajdonban volt, a lakosság csupán 7 százaléka él bérelt ingatlanban. Ennek elméletileg olcsóbbá kellene tennie a lakhatást. Ez azonban nem így van, mivel a lakhatási költségek tartalmazzák az úgynevezett implikált lakbért – azt, amit a háztartások fizetnének, ha bérbe kellene adniuk a lakásukat. Szlovákiában pedig ez a legmagasabb az egész EU-ban.
Hasonlóképpen, a szlovákiai háztartások esetében a legnagyobb az energiaköltségek aránya az összes uniós ország közül. Annak ellenére, hogy a kormány az energiaválság idején korlátozta az áram- és gáz-árak emelkedését, az ország lakói már régóta rekordösszegeket fizetnek otthonaik fűtéséért. Ez a kiadások közel 8 százalékát teszi ki. Ebben a tekintetben Szlovákia ismét csak az északabbra fekvő, hidegebb éghajlatú országokhoz hasonlítható.
Lemaradó jövedelmek
A szlovákiai háztartások gyenge helyezésének az oka a jövedelmi szinttel magyarázható. Bár a bruttó átlagbérek látványosan emelkednek, az állam jelentős részt vesz el belőlük. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme így jóval lassabban nő más országokhoz képest. Az elmúlt évtizedben a reáljövedelem Szlovákiában mindössze 32 százalékkal emelkedett. Ez kevesebb, mint fele a horvátok vagy a csehek növekedésének, ráadásul ez a legrosszabb adat azon keleti uniós tagországok között, amelyek közzétették az ezzel kapcsolatos adataikat.
Nyugati felzárkózásunk a rendelkezésre álló jövedelmet tekintve megtorpant. A 2012 óta eltelt évtizedben a szlovákiai lakásárak 114 százalékkal emelkedtek, háromszor gyorsabban, mint a rendelkezésre álló jövedelem. Csehországban például az ingatlanárak ugyan gyorsabban nőttek, de emellett gyorsabban emelkedtek a jövedelmek is, Szlovákia így jóval rosszabbul járt.
Nagy a zsúfoltság
Majdnem az egész elmúlt évtizedben egy átlagos, 70 négyzetméteres lakást hatévnyi jövedelemből lehetett megvenni, 2022-ben azonban ez a szám tíz évre emelkedett. Ha a magas kamatokat is figyelembe vesszük, akkor 2012 óta megduplázódott a lakásvásárláshoz szükséges évek száma. Az ingatlanvásárlás Szlovákiában így lassan luxussá vált. Csak néhány nyugati uniós országban magasabb ez az arány, de az ott élők még mindig magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Ebben a helyzetben a fiatalok járnak a legrosszabbul, akik egyre nehezebben jutnak lakáshoz. Az Eurostat statisztikái szerint Szlovákia azon országok közé tartozik, amelyekben a legzsúfoltabbak a lakások. Egy főre nálunk 1,1 szoba jut, amire csak a románoknál és a lengyeleknél van példa. Az uniós átlag 1,6 szoba fejenként, miközben Hollandiában és Belgiumban ez kettőnél is több.
Marad a mamahotel
Az uniós országok közül Szlovákiában a legmagasabb az egy háztartásban élők száma, átlagosan több mint 3 fő, míg az uniós átlag 2,3. A háttérben a szlovákiai lakáshiány áll, amely megnehezíti a fiatalok önállósodását és a családalapítást. A demográfiai görbe így valószínűleg mindaddig nem fog javulni, amíg a fiatalok azzal szembesülnek, hogy képtelenek saját lakásban élni, függetlenül a családi pótlék mértékétől. Más európai statisztikák is megerősítik ezt a problémát. Szlovákia az első három ország között van a szüleikkel együtt élő fiatalok arányát tekintve. A 25 és 29 év közötti korosztályban ez 70 százalék, míg a skandináv országokban ez az arány kevesebb mint 10 százalék. Ez az oka annak, hogy a szlovákiai fiatalok átlagosan 31 évesen hagyják el az otthonukat, ami a második legmagasabb érték az EU-ban. Így pedig az sem csoda, hogy nő a túlzsúfolt háztartások száma. Míg az EU-ban ezek aránya 17 százalék alá csökkent, Szlovákiában továbbra is közel 32 százalék.
Drága jelzáloghitelek
A fentiekből is látszik, hogy Szlovákiának új lakásokra van szüksége, amit többféleképpen érhetünk el. Közvetve ezt a hitelpiac támogatásával lehetne megtenni. Az alacsonyabb kamatláb a legjobb módja az olcsó jelzáloghitelek ösztönzésének és az irántuk mutatott érdeklődés növelésének. Ehhez azonban az államnak felelősségteljesebben kellene gazdálkodnia, aminek köszönhetően csökkenhetnének a kamatok. Szlovákia azonban jelenleg a negyedik legdrágább ország az új hitelek felvétele szempontjából az uniós országok között. Ezt csak a balti államok haladják meg, ahol a legnagyobb az Oroszországgal szembeni katonai konfliktus kockázata.
A magas kamatlábak egyik fő oka tehát Szlovákia kockázati prémiuma, mivel emiatt a bankok is drágábban jutnak hitelhez. A második ok a magasabb bankadó, ami viszont a jelzáloghitelek kamataiban is tükröződik. Az államnak pedig fel kellene hagynia az adóterhek növelésével is, ami csökkenti a lakosság reáljövedelmét. Azzal, hogy a kormány a vállalkozások fejlődésével ellentétes szociálpolitikát folytat, korlátozza a gazdasági növekedést, ami viszont lelassítja a lakosság reáljövedelmének az emelkedését.
A bérlakások támogatása jó irányba tett lépés volt, de a végrehajtás ismét kudarcot vallott. A kormánynak ezért ösztönzőkkel, az áfa csökkentésével kellene támogatnia a lakásépítést. A kanadai kormány például ingyenesen felajánlja a saját föld-területeit a lakásépítéshez. Ez Szlovákiában is működhetne. A kormánynak azonban ehhez legalább némi érdeklődést kellene mutatnia a fiatalok lakásproblémáinak a megoldása iránt.
A szerző a Trend gazdasági hetilap főszerkesztője
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
