Kell karácsony? Maradhat! Száz Ildikó2022. 12. 23., p – 13:49 Udvard |
„Bárhol vagy, kitárhatod a szívedet. Csak egy kis csendet kell teremtened magadban, magad körül” – vallja Pápay György Pál címzetes apát, tiszteletbeli kanonok, esperes, habitált egyetemi docens, aki egyben a Remény katolikus hetilap főszerkesztője, emellett katolikus lelkipásztor, egyetemi tanár, számos könyv szerzője.
Az Udvardi jó esték beszélgetés sorozat keretében a helyi kultúrház feldíszített, kivilágított kistermében meghitt, baráti találkozón vettünk részt advent utolsó hétvégéjén. Az előadást követően az esti zimankóban Pápay György Pál arcán ugyanazt a derűt és békét fedeztük fel, mint ami a közönség arcáról sugárzott az érdekfeszítő, számos időszerű kérdést felvető és boncolgató előadás során.
Kisajátítható a karácsony?
Az előadó jóváhagyásával olvasóink is beavatottá válhatnak, és megtudhatják, kell-e nekünk karácsony, és mire érdemes odafigyelnünk az ünnepek idején. „Amikor karácsonyról beszélünk, akkor arról beszélünk, hogy a világon két és fél milliárd ember ünnepel most, az elkövetkezendő napokban. 160 országban a karácsonyi ünnepkör állami ünnepnek is számít. Régóta halljuk, hogy a karácsonyt valahogy kisajátította magának az üzlet, illetve az egész társadalom. Tette ezt olyan mértékben, hogy a karácsony nagyon sok esetben már csak az ajándékozásról és még sok minden egyébről szól. Ami önmagában még nem biztos, hogy rossz, a kisajátítás a rossz” -– hangsúlyozta Pápay György Pál. Az előadó utalt arra, hogy a történelem során több esetben próbálták a karácsonyt eltörölni, megmásítani. Sokan nem is gondolkodtak el rajta, vagy talán fel sem tűnt nekik, amikor a Mikulást Télapónak, a karácsonyfát fenyőfának kezdték nevezni.
Miben rejlik a lényeg?
„A lényeg az, hogy nincs ember még a földön, akinek a születése megváltoztatta volna a világ rendjét, ezen az egyen, Jézus krisztus születésén kívül. Ha a nagy történelmi személyiségeket nézzük, legyen szó akár a római birodalom némelyik császáráról, vagy a francia felvilágosodás korában élt nagyokról, esetleg Napóleonról, és folytathatnánk a szép nevekkel, jó nevekkel, valamint a kevésbé jó nevekkel, ezek egyike sem változtatta meg a világ rendjét. Nem változtatták meg azt, amit Jézus születése megváltoztatott” – egészítette ki a korábbi gondolatokat az előadó. Kiemelte továbbá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még azt is megkérdőjelezték egyesek, hogy élt-e Jézus, nem csak azt, hogy van-e Isten. Pápay György Pál úgy véli, sosem baj, ha az ember megkérdőjelez dolgokat. Fanyar humorral fűszerezett előadásában kitért az est vendége azokra is, akik számára rendkívül fontos a látszat, akik megkeresik a jó helyeket a templomban, vagy jelesebb társadalmi, egyházi eseményeken megtöltik a templom padjainak első sorait. Véleménye szerint különbséget kell tenni a szentek és a szenteskedők között.
Szabad kételkedni?
„A kérdések, a hitbeli kérdések nagyon jó dolgok. Aki kérdez, az valamit meg is tud, és akinek kétségei vannak, akár a hitben is, az nem követ el semmilyen hibát. Aki azt mondja, hogy nincsenek kétségei, az nem mond igazat, mindenkinek vannak. Éppen azért kell a karácsony. Mert az a szó, hogy szeretet, amiről olyan sokat beszélnek, az gyakorlatilag értékét vesztette, annyira elcsépelt. Nyilvánosan mindenki szeret mindenkit. Az egyik püspöknek a jelmondata a következő: Szívvel látni. Ha szívvel akarunk látni, először szeretre van szükségünk. Mert nézni lehet, de aki néz, az még nem biztos, hogy lát. Látni kell! Ha pedig arról beszélünk, hogy szívvel látni, az sokkal magasabb szintet jelent” – hangsúlyozta az előadó. Kiemelte továbbá, hogy a karácsonnyal sokféle művészet, alkotás foglalkozik, hogy a kereszténységnek nem a karácsony a legnagyobb ünnepe, hanem a húsvét, a feltámadás. „Hiszen mi azt sem tudjuk, mikor született Jézus, lehet hogy júliusban, amikor ötven fok volt. De nekünk nem az az érdekes, hogy mikor született, hanem hogy vele ünnepeljünk. Az az értékes, azért kell a karácsony, hogy hinni tudjunk benne. Mert az emberi életben annyi minden elvonja a figyelmet nem csak az Istenről, hanem a szép, a jó, a nemes és igaz dolgokról. Aki nem tud ünnepelni, az örökké a hétköznapokban él. Ha nincs ünnep, ha nincs emberi találkozás, ha nincs család, ha nincs közösség, akkor nincs semmi sem. Ezért kell a karácsony és ezért kell minden más ünnep. Mindig a legszebb az, amikor az ember úgy tud hinni Istenben, és úgy tud bízni a másik emberben, hogy azért mindeközben vannak kételyei, kétségei. Amikor egy másik emberről véleményt alkotunk, időnként kétségeink vannak. A karácsony üzenete az, hogy aki kétségei, gyarlóságai, hibái ellenére is szereti a másikat valamilyen szinten, az ismeri meg a karácsonynak a lényegét” – fejtette ki Pápay György Pál. Elgondolkodtató volt, amikor az előadó kitért arra, hogy nagyon szép az ünnepi díszítés, és kell is az ünnepélyességhez, de nem a legfontosabb. „Az ünnepre, a találkozásra szükség van, a jókedvre szükség van! Mi lenne, ha nem volna, milyen sivár élete lenne az embernek?” – tette fel végezetül a kérdést a közönségnek az előadó.
Arra kérte a jelenlévőket az udvardi est vendége, ki-ki vigyen haza magával egy lényeges gondolatot ajándékul. A mi ajándékunk az est látogatóinak ünnepi derűje volt, azt a békét vitték haza családjaikba, amit Pápay György Páltól az előadás során kaptak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
