Keleti nép vagyunk! Ne akarjunk mások lenni!

Kezdem egy hajdan Moszkvában hallott viccel. Egy moszkvai prof meglátogatja Csukcs földön kollégáját. Ott kiváló vendéglátásban részesül, végül a csukcs kollégája a feleségét is rendelkezésre bocsájtja. Viszont látogatás során, Moszkvában a prof.  vendéglátásban nem remekel, s a feleségét sem ajánlotta fel. Búcsúzáskor a vendég számon kéri kollégáját, hogy náluk mit kapott és nem kapott viszonzást.

Kerékgyártó Imre a “Magyar művelődés történet” c. munkájában leírja, hogy a honfoglalás után évszázadok teltek el, mire a magyarok rájöttek, hogy kihasználnak bennünket. A “lézengő ritterek” rájöttek, hogy nálunk a vendégjog szent, amit kívánnak megkapják, javakat, birtokot,stb. Éltek vele. Századoknak kellett eltelni, hogy ráébredjünk, hogy Nyugaton ez nem áll. Nem volt elég figyelmeztetés, hogy Lehelt és Bulcsút a vesztett csata után, mint gonosztevőket kivégezték (példátlan módon a hadviselés történetében).

A magyarság mikor tanul végre a történelméből?

Nyugathoz akarunk tartozni, a “művelt Nyugathoz”.  Nem vesszük észre, hogy a Pozsonyi csatától Trianonig, mit kaptunk a Nyugattól? A rendszerváltáskor azért lett augusztus 20­-a a legnagyobb nemzeti ünnep, mert Szent István Nyugathoz csatolta az országot. Szó sem esett arról, hogy utóda, Orseoló Péter letette a vazallus esküt a német­-római császárnak. Nem ismétlődött a történelem? Országunkat ismét ellepték a lézengő ritterek! A vendég jog most is szent. Eredményként leszögezhetjük, hogy ez az ország már nem miénk!

Hol vagyunk már a keleti hagyományainktól?

Eszembe jut Arany János verse (családi kör) “Nézz ki fiam Sára….!” A vándor betért, vacsorát és szállást kapott. Így volt ez még az én gyerek koromban is. Ha valaki ebéd, vagy vacsora közt betoppant, anyám rögvest még egy tányért hozott. Hol vagyunk már ettől? A nyugati “civilizáció” megölte a mi keleti lelkünket. Kelet felé haladva egy orosz, egy kaukázusi, egy kazak faluban ez még élő hagyomány, mi már Nyugathoz tartozunk! Mi kell végre, hogy mi ráébredjünk, hogy lélekben, szokásainkban keleti nép vagyunk és ez minden nyugati sznobságnál fontosabb.

Farkas József

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Kritika, Olvasói levél, Publicisztika Tagged: civilizáció, keleti lélek, lézengő ritterek, nyugati sznobság, vazallus eskü, vendégjog


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »