A keleti front a bevetett erők nagysága alapján a történelem legnagyobb szárazföldi konfliktusa volt. Az aknavetők terén a hadviselő felek több fejlesztést is alkalmaztak, és jelentőst hatást gyakoroltak a konfliktus menetére.
Egyes források szerint a második világháborúban a csatatéri veszteségek 70-80 százalékát aknavetők okozták. Az egyik forrásom például azt írja, hogy a normandiai csatában az amerikai veszteségek 75 százalékát német aknavetők okozták. Ezért most külön cikkben foglalkozunk a keleti fronton 1941-ben és később alkalmazott aknavetőkkel és a kapcsolódó fejlesztésekkel. Megemlítjük, hogy vannak ettől eltérő számok is, és azoknak a számoknak is van alapja, de attól még az aknavetőket nagyon hatékony fegyvernek tartották.
1941-ben a keleti fronton a szovjetek rendelkeztek a legnagyobb tűzerejű aknavetővel, a PM 38-cal (más forrásokban: M1938). Ennek az űrmérete 120 mm-es volt, míg a második világháború legtöbb aknavetője 81/82 mm-es volt. Ezért a PM-38 több mint négyszer nagyobb tömegű gránátokat lőtt ki, mint a tipikus világháborús aknavetők. Előírások szerint a szovjet gyalogezredek rendelkeztek vele, és jelentősen növelték azok tűzerejét.
’41 júniusában egy szovjet lövészzászlóaljnak 6 darab 82 mm-es aknavetője volt. A ’41 augusztusi átszervezés során viszont a szovjet lövészzászlóaljak 82 mm-es aknavetőinek a száma 2-re csökkent. Ezzel szemben ’41-ben egy német gyalogzászlóaljnak 6 darab 8 cm-es (81 mm-es) aknavetője volt.
A németek ugyan nem rendelkeztek 120 mm-es aknavetőkkel, de voltak repesz-ugró aknagránátjaik. Ezek nem a talajba csapódáskor, hanem a levegőben robbantak fel, ami jelentősen fokozta a hatásukat. Ezt úgy érték el, hogy a talajba csapódáskor egy robbanótöltet visszalökte az aknagránátokat a levegőbe, és 2-3 méteres magasságban robbantak fel. Leírások szerint hatékony volt, de korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre.
A német könnyű aknavetők aknagránátjainak nagyon érzékeny pillanatgyújtója volt. Ennek következtében az aknagránátok a faágaknak ütközve az ellenség felett is felrobbanhattak. Felülről nem fedett állások esetén a légi robbanás hatásosabb volt.
A háború elején a német könnyűaknavetők népszerű fegyverek voltak. Minden előírás szerint felszerelt német lövésszakasz rendelkezett egy darabbal. 1943-ig több mint 30 ezer darabot gyártottak belőlük, és csak a nyugati hadjáratban félmillió aknagránátot lőttek ki velük.
Halál felülről: légi robbanás
Az ellenség felett robbanó aknagránátok nagyon veszélyesek és rettegettek voltak. Egy levegőben robbanó aknagránát kétszer-háromszor nagyobb sugárban volt hatásos, mint egy földnek csapódó aknagránát. Ennek következtében nyílt terepen és felülről nem fedett állásokban lévő csapatokkal szemben a légi robbanás nagyon veszélyes lehetett.
Mivel Európában a harcok jelentős része erdős területen folyt, ezért a pillanatgyújtóval ellenségre lőtt aknagránátok a fáknak csapódva légi robbanásokat idézhettek elő. Ezért a magukat beásó csapatoknak felülről is védeniük kellett magukat.
Jelenség a német haderőnél: zsákmányolt aknavetők tömegei
A német haderőnél volt egy olyan jelenség, hogy igen nagy mennyiségben alkalmaztak zsákmányolt aknavetőket. Ennek az volt az egyik oka, hogy az 1939-40-es időszakban, amikor a Wehrmacht meghódította Közép- és Nyugat-Európai nagy részét, a magukat megadó ellenséges csapatoktól ezrével kerültek aknavetők a német haderő birtokába.
Például csak a francia haderőtől több mint 8 ezer aknavetőt zsákmányoltak. Hogy ennek megértsük a jelentőségét, ahhoz azt kell tudni, hogy ez akkora mennyiség, amivel fel lehetett fegyverezni minimum 60 hadosztályt, ami nagyságrendileg egymillió katonát jelentett.
Mivel a háború folyamán a német haderő hatalmas mértékben növekedett a hadosztályok számát tekintve, ezért jól jött nekik a több ezer francia és egyéb eredetű aknavető.
Viszont a zsákmányolásnak volt egy olyan következménye is, hogy a háború végére a német haderő tucatnyi aknavető-típust használt párhuzamosan, ami a logisztika szempontjából nem lehetett ideális.
1941 után
1941-ben minden német lövészszakasznak volt egy könnyű aknavetője. Könnyű aknavetőket a németek és a szovjetek is nagy számban gyártottak, de a harctéri tapasztalatok alapján 1941 után mindkét haderő inkább a nehezebb aknavetőkre fókuszált. A németek ’44-re teljesen ki is vonták a könnyű aknavetőiket a frontvonalból, és a háború végére a szovjeteknél is csökkent a lövészhadosztályok könnyű aknavetőinek a száma. Egyszerűen a könnyű aknavetőknek túl kicsi volt a hatásuk ahhoz, hogy megérje foglalkozni velük.
’41 decemberétől kezdve az oroszok elkezdték emelni a lövészhadosztályok aknavetőinek számát (legalábbis az állománytáblák alapján). ’42-ben a szovjet hadiipar nagyon sok aknavetőt állított elő. A mennyiség mellett a szovjetek új aknavető-típust is elkezdtek használni, mivel ’43-től kezdve használták a 160 mm-es nehéz aknavetőket, amihez fogható fegyverük a németeknek nem volt.
’42-től kezdve a németek is rákényszerültek az aknavetők szélesebb körű alkalmazására. Például ’42-től kezdve a gyalogezredek gyalogsági lövegeit egyre több hadosztályban aknavetőkkel helyettesítették.
’43-tól kezdve a németek elkezdték fejleszteni a lövészzászlóaljak aknavetőszakaszainak híradástechnikáját, és növelték az űrméretet. Addig a német aknavetősök leginkább csak látótávolságon belüli célpontok leküzdésére voltak képesek. Ezzel szemben a szovjet lövészzászlóaljak aknavetőszázadainak a háború végéig nem voltak rádiói, és vezetékes híradástechnikája sem volt állandóan.
A háború utolsó 12 hónapjában egy német gyalogzászlóaljnak 10-12 közepes és nehéz aknavetője volt, míg egy szovjet lövészzászlóaljnak 9 közepes és 6 könnyű aknavetője volt.
(Olvasónktól)
Források:
Gordon L Rottman: World War 2 Infantry Fire Support Tactics
Stephen Bull: World War 2 Infantry Tactics: Squad and Platoon
John Norris: Infantry Mortars of World War 2
Special Series 22: Company Officer’s Handbook of the German Army
https://www.quartermastersection.com/russian/artillery/852/120-HM-38
http://www.lonesentry.com/ordnance/bouncing-betty.html
http://www.lexikon-der-wehrmacht.de/Bilder/Granatwerfer/8-cmWGr38.jpg
https://www.quartermastersection.com/german/infantry-weapons/393/Granatwerfer%2034
https://www.quartermastersection.com/german/infantry-weapons/392/Granatwerfer36
Handbook On Ussr military Forces 1946
https://www.lonesentry.com/articles/ttt09/german-infantry-regiment.html
https://www.lonesentry.com/articles/ttt/german-infantry-division-manpower.html
https://www.battleorder.org/1944-schwerekompanie
http://www.bayonetstrength.uk/RedArmy/RedArmyRifleBn/Org%20of%20the%20Red%20Army%20Rifle%20Bn%201941-45.pdf
https://www.kriegsfunker.com/radios/feld_fu_b.php
https://www.lonesentry.com/articles/ttt09/german-two-way-radio.html
https://en.wikipedia.org/wiki/160mm_Mortar_M1943
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
