Kelemen Hunor interjút adott a Mandinerek, amelyben többek között a székely autonómiáról, a romániai magyar kisebbség helyzetéről és a Románia Csillaga kitüntetés visszavonásáról is beszélt.
Arra a kérdésre, hogy vissza fogja-e adni a Románia Csillaga kitüntetést az RMDSZ elnöke azt felelte, hogy nem tervez az ügyben lépéseket tenni és az államfőre bízza, a díj visszavonásának eldöntését. Kelemen Hunor szerint a kitüntetés visszavonása csak azt bizonyítja, hogy Romániában korlátozva van a szólásszabadság.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e székely autonómia, Kelemen Hunor azt felelte: „Lesz. Hogy mikor, arra nem tudok válaszolni, de egészen biztosan lesz. Számunkra az idő nem kérdés. Előbb vagy utóbb meg fog valósulni az autonómia, mert mindenkinek ez az érdeke, beleértve a románokat is. ”
A pártelnök elmondta, hogy az RMDSZ autonómiatervezete a dél-tiroli autonómiamodellre épül, ahol a nyelvi kompetenciák erőteljesen érvényesülnek, illetve a hatáskörök megosztása is erőteljesen jelen van.
A közelgő centenáriummal kapcsolatos kérdésre a pártelnök az felelte,: „Nincs mit ünnepelni azon, hogy többségből kisebbség lettünk anélkül, hogy bárki megkérdezett volna minket. Szerintem a románoknak is kevés ünnepelni valója van. Mindenesetre be kellene tartaniuk a gyulafehérvári ígéreteket, ami a mai köznyelvre lefordítva autonómiát jelent”.
Kelemen Hunor szerint Románia hiába hirdeti fennhangon mindenhol azt, hogy az ország a kisebbségek kezelését illetően egy modellértékű állam, mert ez nem igaz.
„Akkor lesz modellértékű Románia, amikor mi mondjuk”, tette hozzá Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a román politikai pártoknak most nincs egy egységes közös céljuk, mint amilyen volt a NATO- vagy EU csatlakozás, az egyetlen amit közösen tudnak képviselni, hogy egységfrontba tudnak tömörülni a magyarok ellen.
„Cinikusan azt mondhatnám, hogy mi tartjuk egyben Romániát.”
A pártelnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek azért kell etnikai alapon politizálnia, mert a román pártok az elmúlt huszonhét évben kisebbségi ügyekben semmit nem üzentek a magyar választóknak viszont a pártnak van olyan üzenete is amellyel kilép az az etnikai politizálás keretei közül és minden állampolgárt megszólít.
„Ha egészségügyről vagy az oktatásról beszélünk, azok mindenkit érintenek és a javaslataink az ország érdekeit is szem előtt tartják, nem csak a magyarokról szólnak. Amikor azt mondtuk, hogy mentsük meg Erdélyt Bukaresttől, akkor sem csak a magyarokról beszéltünk. Több tiszteletet követeltünk annak a régiónak, ami a legtöbbet tesz be a közösbe. A transzilvanista politika minden erdélyi érdekét szem előtt tartja.”
Szóba került a Demokratikus Koalíciónak a kampánytémája, hogy megvonnák a határon túli magyaroktól a szavazati jogot. Kelemen Hunor szerint ez egy elkeseredett lépés és Gyurcsány politikai kreativitása úgy tűnik, abban merül ki, hogy a határon túli magyarokkal akar csatázni.
„Gyurcsány butaságáról már eddig is túl sokat beszéltünk és valószínűleg pont ez is volt a szándéka: hogy mindenki róla beszéljen”.
A pártelnök fontosnak tartja, hogy az Európai Parlamentben erős képviselete legyen az erdélyi magyarságnak és fontos, hogy az európai kisebbségek helyzete megerősödjön.
„Az Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy van ötvenmillió olyan ember a tagállamaiban, aki őshonos kisebbséghez tartozik.
Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért kezdeményeztük a Minority SafePacket, ami egy európai szintű kisebbségvédelmi jogalkotást céloz.
Ismert okokból Románia, Szlovákia, Görögország és nyilván Franciaország és Spanyolország is kapálóznak ez ellen és nem akarják elfogadni, de könyörgöm, mivel foglalkozzon az EU, ha nem ezzel? Ha azzal foglalkozik az Európai Unió, hogy az uborkának milyen legyen a görbülete, vagy, hogy hogyan kell a disznót fájdalommentesen megölni, akkor az emberek valós problémáival is lehetne foglalkozni. A Minority SafePack erre vonatkozik és egy hosszú távú célt fogalmaz meg”, tette hozzá Kelemen Hunor. (http://mandiner.hu)
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
