Nagykürtöstől alig pár kilométerre találjuk az ország legkisebb létszámú városát, Kékkőt. A mintegy ezerhatszáz lelkes település felé emelkedik a barokk stílusú kastéllyal körbevett várrom. A kékkői vár gazdag múltra tekint vissza, s jelenleg az országos viszonylatban is egyedülálló játék és bábmúzeumnak ad otthont.
A gótikus várat a Balassák építették a 12. Század folyamán. A község elnevezését a kéklő sziklákról kapta, melyen a várat felépítették. A település felé magasodó dombon álló építmény fontos szerepet kapott a törökidőkben. A törökellenes védővonal részeként próbálta megállítani az oszmán törökök előretörését. A törökök 1575 és 1593 között elfoglalták a várat, melyet el is pusztítottak. Ezt még a Balassáknak sikerült helyreállítaniuk, azonban a következő török támadásban újra megsemmisült. Ezt követően már nem állították helyre az építményt. A lepusztított vár romjai ma is láthatóak. A bástyák mellett a várfal egyes részei is megmaradtak hirdetve a dicső múlt emlékeit.
A 18. század első felében a várrom szomszédságában barokk stílusú kastélyt építettek fel. A kastély U alakban fogja közre a várromot. A 19. Század utolsó éveiben kihalt a Balassa család, Kékkő új tulajdonosai az Almássy família lett, akik később a csehszlovák államnak adták el.
A két színes kastélyban múzeumot rendeztek be. Az alsó szintek termeiben végigkövethetjük a Balassák és Kékkő történetét. Többek között Balassi Bálint portréja, s e műalkotást véve példaként Balassi korának öltözéke is megtekinthető a kastélyban. Áttekinthetjük a történelmi és társadalmi változásokat. Az állandó tárlat bepillantást enged az Almássy család hétköznapjaiba is.
A fenntartó Szlovák Nemzeti Múzeum a felső szinten alakította ki az egyedülálló játék és bábmúzeumot. A tárlat eme szakasza felvázolja a játékok történetének jelentősebb állomásait. Megcsodálhatjuk többek között a Szlovákia területén régészeti ásatás során talált legrégebbi játékot, melyet kövekből állították össze. A további termekben a falapú játékok kerülnek előtérbe. Megjelennek a porcelán babák, a tologatható fajátékok.
A kiállítás bemutatja a vas s egyéb fémből készült játékokat, köztük számos vonat automobil sorakozik fel. A második világháborút követően megjelentek a műanyag alapú játékok. Különféle babák, játékbútorok, illetve fiú játékok kaptak helyet a tárlat eme szakaszában. A kiállítás végigvezet minket a nyolcvanas és a kilencvenes évek játékain is, itt már a társasjátékok is előkerülnek a legtöbb háztartásban egykoron fellelhető diafilmvetítővel egyaránt.
A felső szint további termeiben a bábok kapják a főszerepet. A kékkői intézmény a marionett bábokat gyűjtötte össze. Bepillantást engednek a vándorló bábszínházak életébe. Bemutatják a bábok működését. A múlt mellett a jelennel is foglalkoznak. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház számos klasszikus komoly darabnak készítette el a bábszínházi adaptációját. Ismert operák bábszínházi változatainak főszereplői egy külön teremben tekinthetőek meg. A szlovákiai bábok mellett egy kis nemzetközi kitekintést is ad, bemutatva az egyes nemzetek bábjait.
Tán az egyik legközkedveltebb teremnek tekinthetjük az egykori csehszlovák köztelevízió gyermekprogramjainak népszerű bábjait felvonultató termet. Gyermekkorunkból számos ismert báb lakik e teremben. A mai harmincas – negyvenes generáció nosztalgiával töltve pásztázza a bábokat, készíti a közös fotókat a televízióból ismert egykori barátaival.
A festői környezetben, az erdőben található kékkői vár mellett érdemes megtekinteni a vár fölé emelkedő dombon felépített barokk kálváriát is.
Pásztor Péter felvételei.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
