Kávé vagy sör? A döntés hatással lehet a génállományunkra!

Martin Kupiec professzor és csapta a Tel Avivi Egyetem Molekuláris Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszékén felfedezte, hogy az italok is lehetnek ellentétes hatással a genetikai állományunkra.

Egy olyan fajta élesztővel folytatott munkájuk során, amely sok tekintetben lényeges genetikai hasonlóságot mutat az emberrel, a kutatók megállapították, hogy a koffein megrövidíti, míg az alkohol meghosszabbítja a telomereket – a kromoszómális DNS végpontjait, melyeknek köze van az öregedéshez és a rákhoz.

„Először néhány olyan környezeti faktort azonosítottunk be, amelyek megváltoztatják a telomerek hosszúságát, majd kimutattuk, hogyan érik ezt el.” – mesélte Kupies professzor. – „Amit sikerült megtudnunk, az egy napon majd hozzájárulhat az emberi betegségek megelőzéséhez és kezelhetőségéhez.”

A TAU Blavatnik Komputertudományi Karának és a Columbia Egyetem Biológiai Tudományok Tanszékének kutatói működtek együtt a kutatásban, melyet a PLOS Genetics-ben tettek közzé.

A halál és a halhatatlanság között

 

A telomerek, melyek DNS-ből és proteinekből állnak, jelölik a kromoszómáinkban található DNS-szálak végeit. Létfontosságúak annak biztosításában, hogy a DNS szálak a megfelelő módon hozzák helyre magukat és másolódjanak. Minden alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a kromoszómák két új sejtre osztódnak némileg megrövidült telomerekkel.

Végül, a telomerek túl rövidekké válnak és a sejt elpusztul. Csakis a magzati és a rákos sejtek rendelkeznek azzal a mechanizmussal, amely képes elkerülni ezt a végzetet; örökre tudják folytatni a reprodukciós folyamatokat.

A kutatók ennek a kifejtésére vállalkoztak egy 2004-es tanulmányban, amit az az Elizabeth Blackburn nevű molekuláris biológus professzor készített, aki Nobel-díjat is kapott. A tanulmány azzal állt elő, hogy az érzelmi stressz okozza az öregedésért felelős telomerek megrövidülését, feltehetősen oly módon, hogy szabad gyökök hoz létre a sejtekben. Meglepve tapasztalták, hogy a hosszúságuk mit sem változott.

Továbbra is 12 másik környezeti stressz faktornak tették ki az élesztőgomba sejteket. A legtöbb stressz faktor – a hőmérséklettől és a pH-változástól kezdve a különféle gyógyszerekig és kemikáliákig – semmilyen hatással nem voltak a telomer-hosszúságra. Viszont, egy alacsony dózisú koffein, amely hasonló mennyiség, mint amennyi egy adag eszpresszóban is van, megrövidítette a telomereket, míg egy 5-8 százalékos etilalkohol oldatnak való kitettség meghosszabbította a telomereket.

Az élesztőgombáktól az emberig

Ezeknek a változásoknak a megértéséhez a TAU kutatói 6000 élesztőfajtát vizsgáltak meg, mindegyikben más és más géneket deaktiváltak. Ezt követően genetikai teszteknek vetették alá a legrövidebb és leghosszabb telomerekkel rendelkező törzseket, így tárták fel, hogy két gén – a Rap1 és a Rif1 – főszerepet játszik a környezeti stressz faktorok és a telomerek hosszúsága között.

Összességében 400 gén játszik szerepet a telomer-hosszúság fenntartásában – állították meg a TAU kutatói – kihangsúlyozva a genom stabilitásának fenntartásában szerepet betöltő eme génhálózat fontosságát. Meglepő módon ezeknek a géneknek a legtöbbje az emberi génállományban is jelen van.

„Ez az első alkalom, hogy valaki egy olyan komplex rendszert elemzett, amelyben minden érintett gént ismernek.” – közölte Kupiec professzor. – „Kiderült, hogy a telomer-hosszúság egy nagyon precíz dolog, amiből arra lehet következtetni, hogy a pontosság egy kritikus szempont és éppen ezért védeni kellene a környezeti hatásoktól.”

További laboratóriumi vizsgálatok szükségeltetnek egy okbeli kapcsolat bizonyításához, s nem pusztán egy összefüggés, a telomerek hossza és az öregedés, vagy a rák között. – állítják a kutatók. Csak ezután fogjuk tudni kideríteni, hogy vajon az emberi telomerek reagálnak-e ugyanazokra a jelekre, mint az élesztőgombák, s potenciálisan felhasználhatók-e orvosi gyógymódként, illetve étkezési útmutatás gyanánt. Addig is, Kupiec professzor azt javallja, hogyPróbáljunk pihenni és egy kis kávét, valamint némi söröcskét fogyasztani.”

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!


Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »