Nyitókép: napalete.sk
Pavol Paškov orosz blogger nyár elején a szibériai tajga félreeső vidékeire utazott, ahol az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek szeretett volna utánajárni. Meglepetésére azonban egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott. „Az oroszoknak Szibériában szinte egyetlen vállalatuk sincs. Ezek mind kínai cégek – ők vágják a fát, majd szállítják Kínába“ – számolt be a helyzetről Paškov az orosz Nové správy napilapnak.
Kína számára Oroszország a legnagyobb faimportőr. Az ENSZ adatai szerint 2017-ben Kína 22 millió tonna fát vásárolt fel Oroszországtól. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a kínaiak a fák 70%-át illegálisan vágják ki Szibériában, így a kivágott fák mennyisége ennél sokkal több lehet. Ezzel ellentétben azonban a fa ára rendkívül alacsony.
Tavaly év végén a kínai Jingyi International Investment Company LLC vállalat fél évszázadra 137 ezer hektár területet bérelt ki a Tomszki területen. A vállalat költségei elérték a szédületes 1,26 milliárd rubelt (több mint 16 millió euró). Amikor a Rusmonitor napilap újságírói átszámolták az asztronómiai összeget a fa mennyiségére és annak eladási árára, kiderült, hogy a kínaiak a standard árnak csupán a 0,5%-át fizetik.
A helyzetet az a tény súlyosbítja, hogy a kínai vállalatok olyan területeket választanak ki a fakivágásra, amelyek a tagja legnehezebben hozzáférhető részein fekszenek. „Szibériában egy hektárt bérbe venni és észrevétlenül kettőt kivágni mindennapos dolog“ – írja a Rusmonitor napilap.
A kínaiak kihasználják a helyzetet
2013-ban a Folyók Határok Nélkül elnevezésű zöldszervezet a Bajkálontúli térségben egy óriási favágó komplexum építkezési területére bukkant. A felhasználónak annyi vize volt, hogy az eredeti tulajdonos – a kínai ZJR társaság – a közeli folyón egy egész duzzasztógátat épített fel. A környező ökoszisztémának ezzel lényegében halálos sebet okozott. A vállalat az egész komplexumot anélkül építette fel, hogy szakvéleményt kért volna arról, milyen hatása lesz ennek az egésznek a környezetre, emellett a helyi lakosokkal sem konzultált. Az aktivistáknak idén sikerült leállítaniuk a projektet, pont a favágás megkezdése előtt.
A szibériai tajgák megőrzésére vonatkozó felelősség 2006-tól a regionális kormányra hárul. A szegény térségek azonban jóval készségesebbek az ökológiailag kétes projekteket is elfogadni csak azért, hogy több befektetőt csábítsanak a térségbe.
Az orosz és a kínai fél is előszeretettel használja ki azt, hogy Szibéria félreeső részein csak nagyon ritkán leplezik le az illegális fairtást. Ezenkívül a térségben az sem túlságosan népszerű lépés, hogy professzionális erdészekre költsenek pénzt, így a profi erdészek száma drámaian csökken. Mivel a tajgákra szinte senki sem felügyel, így a térség ideális helyet kínál az illegális favágásra és csempészetre.
Ahogy az amazonasi esőerdők, úgy a szibériai tajgák is eltűnnek
A kínaiak viselkedésének összes problematikus aspektusa közül az orosz tajgát leginkább az a tény veszélyezteti, hogy az egyes vállalatok a kiirtott erdőket nem újítják fel. „Azután, hogy a kínai favágók kivágták a fákat nem ültetnek újakat, holott az orosz törvény ezt előírja“ – írja Paškov. A csupaszra irtott tajgák azonban ökológiai katasztrófát okozhatnak.
Az orosz Jakutska kutatásai szerint a kivágott tajga a nyári hónapokban a kétszeresére forrósodik fel, így az év nagy részében fagyos föld nyáron szokatlan mélységekig olvad. A térségben lápok keletkeznek, mivel több víz párolog el, az oxigéntermelést pedig a szén-dioxid felszabadulása váltja fel, amiből a fagyos szibériai föld hatalmas mennyiséget képes felfogni.
A nagy kiterjedésű erdőirtás visszafordíthatatlanul megváltoztatja a talajt, a térségből kiszorítja az eredeti növényeket és élőlényeket, emellett felgyorsítja a globális felmelegedést.
A fakivágására azok a vadállatok is ráfizetnek, akikre a favágók a favágás során bukkannak rá. Az orosz határ menti ellenőrök rendszerint fognak el olyan kínai orvvadászokat, akik a határon medve, rénszarvas, valamint coboly bundákat és testrészeket visznek át – írja az orosz média.
Ki tehet erről?
Azok a „zöld reformok“, amelyek Kína ökoszisztémáját szeretnék megóvni az összeomlástól, korlátozzák a fakivágást a hazai területeken. A kínai vállalkozóknak így a határokon túl kellett új faforrás után nézni. A közeli Szibériában pedig az orosz favágók után kiüresedett helyeket csakhamar a kínai fűrészek kezdték el felváltani.
Hogy miért érti meg a kínaiaknak a megmunkálatlan fa kivitele a magas vám ellenére? A szakértők szerint a dolog nyitja a törvénytelen vállalkozásban rejlik. 2010-ben az orosz nyomozók csempész útvonalakat találtak a Bajkálontúli és az Irkutszk térségben. Ezen az útvonalon az eddigi számítások szerint mintegy 250 millió rubel értékben csempésztek át fákat a kínaiak.
A média figyelmessége és az aktivisták tevékenysége ellenére Moszka eddig mélyen hallgat.
HNonline.sk/Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
