Kastélyok, paloták, szállodák – mihez kezd a Tisza a Fidesz-kormány szlovákiai ingatlanjaival? Tokár Géza2026. 08. 13., cs – 12:46
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványban csoportosított ingatlanok sorsa, beleértve tizenegy, Szlovákiában található épülettel – írja a magyar sajtó.
Az összegzést a HVG végezte el: a portál által kikért adatok szerint az alapítvány, amely a Kárpát-medencében található ingatlanokat gyűjtötte össze, negyvenegy épület felett rendelkezik. A legtöbbjük kulturális jelentőséggel bír, ugyanakkor a gyakorlati értékét rontja, hogy rossz állapotban van – hívja fel rá a figyelmet a portál.
A magyarországi kormányváltást követően az eredetileg külügyi koordináció alatt létrehozott ingatlan-portfólió sorsa is kérdésessé vált: a kulturális tárcától a Vitézy Dávid-vezette közlekedésügy alá kerültek. Köztük tizenegy olyan épület is, amelyeket Szlovákiában szerzett meg a magyar állam – az ingatlanok nagy része ebben az esetben újrahasznosítható is lenne.
A korábbi szlovákiai oknyomozások alapján azonosítható, melyik épületek sorsa van függőben. Pozsonyban összesen két ingatlan található az alapítvány helyi tevékenységét koordináló Manevi SK kezében: a Nyerges utcában (Sedlárska) található volt magyar nagykövetség, valamint a Védcölöp utcában (Palisády) fekvő egykori Magyar Kulturális Intézet épülete.
Komáromban a továbbra is felújításra váró korábbi Poliklinika és egy belvárosi polgárház, Ipolyságban a Premontrei kolostorépület és egy hozzá kapcsolódó másik ingatlan került a Manevihez.
Trencsénteplicen (Trenčianske Teplice) egy kemping és egy volt hotel, Kassán a Csáky–Dessewfy-palota, Rimaszombatban pedig a korábbi Fekete Sas Szálloda sorsa maradt függőben.
A Manevi egy további ingatlanja Bártfán a főtéren található.
Kapcsolódó cikkünk
A magyar kormány a héten átvette több olyan alapítvány irányítását, amelyek korábban szlovákiai rendezvényeket is támogattak. Az egyes intézmények több minisztériumhoz kerültek, az irányítás átvétele várhatóan a működésüket is befolyásolja majd.
A héten vette át a Tisza-kormány a felsőoktatáson kívüli közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVÁ-k irányítását, tájékoztatott a Transtelex. Az alapítványok több minisztérium felügyelete alá kerültek.
A legtöbbet Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter kapta, ő irányítja például a Szlovákiában az elmúlt években terjeszkedő intézményt, a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC). Ezt az intézményt sokan a Fidesz „káderneveldéjének” tartottak, de a résztvevők arról is beszámoltak, hogy színvonalas programokat szervezett.
Szlovákiában elsősorban a középiskolás programja működött, amely ingyenes képzést biztosított a 14-19 éves korosztálynak, egyes információk szerint mintegy 200 diák kapcsolódik be az elitképzésbe. Az MCC leírása szerint mentorációra, egyéni fejlődésre, közösségi élményekre, tanulási alkalmakra, nyelvi kurzusokra, tanulmányutakra és online képzésekre épül. A központja Dunaszerdahelyen van, de kulturális programokat szerveztek például Pozsonyban, Komáromban, Érsekújváron, Párkányban, Rimaszombatban, Kassán és Királyhelmecen is. Lapunk kereste Pomichal Krisztiánt, az MCC felvidék ügyekért felelős igazgatóját, aki hétfőre ígért válaszokat kérdéseinkre.
Tarr Zoltánhoz kerül a határon túli támogatások nagy része
A legtöbb intézményt Tarr Zoltán művelődési miniszter vette át. Hozzá került a MOL – Új Európa Alapítvány, a korábban Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA).
A KEOMA portfóliójába tartozik a Manevi Zrt., amelynek szlovákiai leányvállalata a Manevi SK Kft. néhány éve szlovákiai ingatlanok vásárlásával okozott kisebb külpolitikai botrányt. Ivan Korčok (jelenleg a PS politikusa) akkori szlovák külügyminiszter már 2021-ben magyarázatot kért Szijjártó Péter magyar külügyminisztertől a Manevi szlovákiai vásárlásaira. A cégnek több millió eurót érő ingatlanai vannak Kassán, Lőcsén, Trencsénben, Ipolyságon, Komáromban, Késmárkon és Bártfán is. A legismertebb talán a kassai ingatlan, ami a Fő utca és az Erzsébet utca sarkán áll, a becsült értéke akár 3 millió euró is lehet. Komáromban a Manevi SK vette meg a volt poliklinika épületét a Klapka téren.
Kapcsolódó cikkünk
A Facebookon kommentálta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a határon túli ügyekkel kapcsolatos fejleményeket. A korábbi visszaélések kapcsán ígéri, hogy jön a felelősségrevonás és a feltárás, de a kisebb támogatások kifizetését meggyorsítaná.
„Az, hogy udvariasan meghallgatjuk a külhoni magyar politikusokat, nem jelenti azt, hogy a közpénzzel és hatalommal való visszaélés ügyeit nem tárjuk fel a határokon túl is. Minden szabálytalanul elköltött támogatásnak következménye lesz” – jelentette ki Tarr, aki szerint gyanítható, hogy az Orbán-rendszerhez közeli oligarchák, „kalandorok és félvilági alakok” a saját hatalmuk építésére fordították a Magyarországról érkező forrásokat.
Tarr szerint a magyar kormány felelősséget vállal a magyar nemzet minden tagjáért, ami magában foglalja a közösségek érdekeinek és értékeinek képviseletét és kezdeményezéseinek támogatását. Rámutatott, hogy Magyar Péter miniszterelnök találkozott a választások után a határon túli közösségek képviselőivel, viszont arra is ígéretet tett, hogy tíz évre visszamenőleg kivizsgálásra kerülnek a közösségi támogatások.
„A támogatások folyósítása is alapvető problémákról árulkodik. 2026-ban például áprilisig a rendelkezésre álló keretből 6 milliárd forintot utaltak ki szomszédos országbeli futballakadémiáknak egyedi kérelmek alapján, míg a pályázati felhívás keretében pályázó civileknek pontosan 0 forintot adtak.
Ezek a kisösszegű civil pályázatok már 2025 decemberében beérkeztek, de a kormányváltásig egyetlen fillért sem utaltak el.
Az államapparátus kapacitásait ehelyett más kötötte le: egyedi kérelmeket százával fogadtak el és fizettek ki 2026 áprilisáig. A kormányváltásig így több tízmilliárd forintot fizettek ki egyedi kérelmek alapján, a külhoni civileknek szóló pályázati felhívások alapján pedig 0, azaz nulla forintot.” – fejti ki az állásfoglalásában Tarr, aki szerint ez a pályázati keret mindössze az ötödét teszi ki az egyedi kérelmek alapján kiutalt forrásoknak.
A miniszter szerint az előző hetekben elindult a „magyarságpolitikát szolgáló” civil pályázati pénzek kifizetése, egyben viszont az egyedi kérelmek átvilágítása is.
„A határon túlra vezető zavaros közpénzügyek feltárásában nagy segítséget jelentenek azok a helyiek, akik kitartottak a hallgatásra ösztönző hatalmi erővel szemben, feltárták ezen ügyeket, felszólaltak ellenük. Az ő munkájukra továbbra is számítunk.” – zárja a helyzetjelentést Tarr.
Kapcsolódó cikkünk
Lapinformációk szerint megvan a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár Tarr Zoltán minisztériumában.
Lapunk információi szerint Kollai István történész, a Pozsonyi Magyar Intézet korábbi igazgatója, a Terra Recognita Alapítvány egyik alapítója felel majd a határon túli magyarokért helyettes államtitkárként a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban. Kollai Heidl György államtitkár mellett dolgozik majd a Tarr Zoltán vezette minisztériumban. Kollai 2010-2015 között vezette a Pozsonyi Magyar Intézetet.
Ezt a hírt erősítette meg a 444.hu cikke is, amely Kollai Istvánt nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárként említi. A lap arról ír, hogy a szokásos nyári erdélyi Fidesz-tábor, a Tusványosi Tábor meghívottai között lehet Kollai is, Tarr Zoltánnal és Heidl Györggyel együtt.
Kapcsolódó cikkünk
A külhoni magyarokhoz való viszonyáról nem sokat árulnak el Heidl György eddigi nyilvános megszólalásai, de a történelmi egyházak tarthatnak a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium új államtitkáráról, aki a nemzetpolitika mellett a civil, az felekezeti és a nemzetiségi ügyekért is felel.
Vasárnap kinevezték a magyar kormány 55 államtitkárát – beleértve a korábban már bejelentett közigazgatási államtitkárokat is – köztük a kulturális minisztérium öt államtitkárát is. A nemzetpolitikáért – amibe a külhoni magyarok ügyei is tartoznak – Heidl György államtitkársága felel majd.
Heidl György eszmetörténész, filozófiatörténész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem korábbi bölcsészkari dékánja. Kutatási területei közé tartozik az ókeresztény irodalom és teológia, Szent Ágoston, az antik és középkori esztétikai gondolkodás, a neoplatonizmus és a művészetfilozófia, az egyetem honlapja szerint.
Az erre érzékenyek számára érdekes lehet, hogy a CEU-n, vagyis az Orbán-kormány által Magyarországról kiutált egyetemen szerzett doktori fokozatot 2000-ben.
2019 és 2023 között a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja volt, ebből a pozíciójából a pécsi egyetem modellváltásával kapcsolatban kritikus álláspontot képviselt: 2021-ben arról beszélt, hogy az egyetemek alapítványi átalakítása kapcsán szerinte nem kaptak megfelelő garanciákat.
Az egyházi törvény, mint szavazatnövelő eszköz
Amellett, hogy egyetemi dékán és az MTA rendes tagja, Lovasi Andrással, a Kispál és a Borz énekesével-gitárosával és a Budapest Bárból ismert Farkas Róberttel is együtt zenél, alkalmi együttesük Lovasi Trió néven lép/lépett fel.
Elsősorban azonban katolikus értelmiségiként ismert, több megszólalásában bírálta az állam és az egyház túl szoros összefonódását, illetve a politikai függőségi viszonyokat. Elsősorban azon egyházi vezetők hozzáállását kifogásolta, akik a magyar államot az utóbbi 16 évben feneketlen pénztárcaként kezelték, és ezért hajlandóak voltak engedni az egyház tanításaiból, és beállni az Orbán-kormány mögé, akár hallgatólagosan, akár a szószékről is támogatva a kormánypártokat.
Egy idén februárban megjelent, a 24.hu-nak adott interjújában sok kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány és a nagy egyházak, elsősorban a katolikus egyház viszonyával kapcsolatban. Kifogásolta, hogy az egyházak nem emeltek szót akkor, amikor a kormány eldöntötte, hogy csak az a közösség lehet egyház, amelyre az Országgyűlés rábólint.
„Az egyházi törvény módosítása az egyik legfontosabb demokratikus alapelvnek, a hatalmi ágak szétválasztásának megcsúfolása volt”
– mondta Heidl. Kifogásolta, hogy a Hit Gyülekezetét beemelték az úgynevezett történelmi egyházak közé a kormánypártok szavazóbázisának növelése érdekében, de egyesületté fokoztak le más közösségeket, például az Iványi Gábor által vezetett Evangéliumi Testvérközösséget. „Szerintem ekkor meg kellett volna szólalniuk a történelmi egyházaknak, és elmondani, hogy ez nem csupán egyházi szempontok szerint igazságtalan, hanem a szekuláris törvényhozás alapján is” – mondta Heidl.
Szerinte a történelmi egyházak szimplán azért hallgattak, mert „nem kockáztatták a jó politikai kapcsolatokat és az állami kedvezményeket”.
„Az evangéliumból azonban nem következik, hogy ha én politikai kedvezményezett vagyok, akkor befogom a szám, és nem képviselem az igazságosságot”
– mondta Heidl.
Szlovákiában elsősorban a református egyház kapott az elmúlt évtizedben komoly magyar állami támogatást óvodafejlesztésre. Az óvodák sok helyen megépültek, de a fenntartásuk egyre nehezebb, mivel egyre kevesebb a gyerek, derül ki a Napunk cikkéből. Az ügyben ráadásul az egyház sem kommunikál, így azt sem lehet pontosan tudni, milyen a megépült óvodák kihasználtsága.
Soros és a menekültek
Heidl szerint az egyházaknak meg kellett volna szólalniuk a hajléktalanok és a menekültek védelmében is, „vagy amikor Soros György megjelent a plakátokon oly módon ábrázolva, hogy az kifejezetten antiszemita indulatokra hasson”. Szerinte meg kellett volna szólalniuk az idei választási kampányban is, amikor „kifeszítette a kormány a nyilvánvaló hazugságait óriásplakátokra”.
„Közben az egyházak nemhogy hallgatnak, hanem a püspökök és papok közül többen is nyíltan kampányolnak emellett a hatalom mellett”
– kifogásolta egyes egyházi vezetők viselkedését Heidl.
Bírálta a költekező, felesleges épületeket halmozó egyházakat is, amelyek olyan templomokat újítanak fel, ahol évente csak 2-3 misét tartanak. „Ugyanakkor az egyházakat átjárja a félelem attól, hogy mi lesz, ha jön az ellenség, ha nem jutunk hozzá ilyen-olyan forrásokhoz; hogyan tudjuk fenntartani a templomokat és a műemlékeket” – mondta Heidl. Szerinte több püspök „gyakorlatilag múzeumban lakik, aminek a fenntartása iszonyúan költséges”.
„Két-három ember él egy hatalmas palotában”
– bírált egyes egyházi vezetőket Heidl.
Külhoni magyarokért helyettes államtitkár felel majd
Az államtitkár blogoldalán részletesen foglalkozik teológiai, filozófiai és művészeti kérdésekkel is, de a külhoni magyarok kapcsán nem nagyon szólalt meg eddig. Az államtitkárságán azonban négy helyettes államtitkári posztot hoz létre, ezek egyike a külhoni magyarokért lesz felelős. Az ő neve eddig nem szivárgott ki, egyelőre sajtóhírek szerint csak az valószínűsíthető, hogy egy fiatal ókortudós-jogász, Czeti István felel majd az egyházi ügyekért.
Demeter, Világi és a MOL
A MOL – Új Európa Alapítvány és az MKA több szlovákiai intézvényt és rendezvényt is támogatott, de a szabadon hozzáférhető nyilvántartásaik több más magyar alapítvány rendszeréhez hasonlóan nagyon kevés információt tartalmaznak a támogatott pályázókról. Az MKA éléről az áprilisi parlamenti választás után távozott Demeter Szilárd, de előtte még visszautalta a magyar kormánynak azt a 9 milliárd forintos támogatást, amit közvetlenül a választás előtt kapott a Hankó Balázs (Fidesz) vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. Az MKA honlapján sem található meg a támogatott szervezetek listája, de a Transtelex információi szerint az ez az alapítvány tartotta fent 2023-tól az Erdélyi Médiateret, amely a szlovákiai Ma7 erdélyi megfelelője.
A MOL- Új Európa Alapítvány Kuratóriumának elnöke Miklósa Erika operaénekes, alelnöke pedig Világi Oszkár, a MOL egyik igazgatója, a Slovnaft korábbi vezérigazgatója, de tagja a kuratóriumnak az MKA éléről lemondott Demeter Szilárd és Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója is.
Az alapítvány tavaly 85 határon túli és 15 magyarországi fesztivált támogatott. A szlovákiai fesztiválok között szerepelt például a Gombaszögi Nyári Tábor, a komáromi Jazz Piknik, az NFGreen Fesztivál és a Hajómalom Fesztivál is. A támogatott magyarországi fesztiválok között van a Művészetek Völgye és az Ördögkatlan Fesztivál is, amelyek a legnagyobbak közé tartoznak.
Az idei támogatott programlista szűkösebbnek tűnik, legalábbis az alapítvány honlapja alapján. Mindössze 35 támogatott rendezvényt tüntettek fel a honlapjukon, a gombaszögi tábor például idén nincs a listán. Lapunk kérte a támogatott rendezvények és szervezetek pontos listáját a támogatás összegével együtt, amint választ kapunk, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Tarr: jön az átvilágítás
Tarr Zoltán művelődési miniszter a napokban posztolt arról, hogy komoly átvilágításra készülnek a határon túlra utalt kulturális támogatások területén.
„Az, hogy udvariasan meghallgatjuk a külhoni magyar politikusokat, nem jelenti azt, hogy a közpénzzel és hatalommal való visszaélés ügyeit nem tárjuk fel a határokon túl is”
– írta a napokban Tarr. Szerinte a támogatások folyósításával is alapvető problémák vannak. “2026-ban például áprilisig a rendelkezésre álló keretből 6 milliárd forintot utaltak ki szomszédos országbeli futballakadémiáknak egyedi kérelmek alapján, míg a pályázati felhívás keretében pályázó civileknek pontosan 0 forintot adtak” – írta a miniszter.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
