Európa legtöbb országa súlyos aszállyal küzd, amely rányomja bélyegét a mezőgazdasági és energetikai ágazat teljesítőképességére. Méghozzá egy olyan időszakban, amikor súlyos inflációs nyomással és energiaválsággal, és bizonyos fokú élelmiszerhiánnyal néz szembe a kontinens. Javulásra felesleges számítani, az előrejelzések szerint szeptember végéig biztosan marad a szokatlanul száraz idő, ami vízhiányt és a terméshozamok csökkenését vonja maga után.
Németország középső része, Kelet-Magyarország, Észak-Spanyolország, valamint Franciaország, Portugália és Hollandia déli, középső és nyugati régiói mind extrém szárazságnak vannak kitéve.
A vízhiány csökkentik a vízerőművek teljesítőképességét, de hatással vannak például az atomerőművek hűtési kapacitására is, ami pedig korlátozhatja a teljesítményt. Norvégia, Európa legnagyobb villanyáram-exportőre a vízerőművei rossz vízhozamai miatt korlátozni fogja energiaexportját. Megjegyezzük, a norvég folyók elégtelen vízállása volt az egyik tényező, ami elindította a tavaly őszi energiaválságot.
A francia vízhűtéses erőművek kapacitásait visszavágták, ami arra kényszeríti Németországot – amely betiltotta saját erőműveit, de közben nukleáris energiát vásárolt a franciáktól – hogy több földgázt égessen el energiatermelés szempontjából, ezért nem tud kellő mennyiségű földgázt felhalmozni tárolóiba.
Spanyolország víztározóinak szintje 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál. Portugáliában a vízszint az előző hét év átlagának még a felét sem éri el. Olaszországban 2021 szeptembere óta a tározók többsége történelmi minimumrekordot jelentő szintre süllyedt.
Franciaországban, ahol az aszály miatt széles körben korlátozták az édesvízhasználatot, a csapadékmennyiség a múlt hónapban a 20 éves átlag 16 százalékra csökkent vissza.
Az olaszországi Pó folyó torkolatában a vízhozam hiánya szokatlanul sóssá tette a folyódelta vizét – vagyis az ott gazdálkodók termését vagy a szárazság, vagy túl sós öntözvíz teszi tönkre.
Budapesten a Duna vízszintje tovább apadt, és előbukkant az Ínség-kő, ami azt jelenti, hogy a Duna magyar fővárosi szakaszán 90 centiméteres vízszint alá süllyedt.
Szlovákiában a súlyos csapadékhiány már 11 hónapja tart, délnyugaton és Közép-Szlovákia nyugati felében több helyen 50 százalékosnál is nagyobb a csapadékdeficit aránya. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet szerint “Szélsőséges” mértékű az aszály a Dunamenti-alföldön, a Szlovák Érchegységben, és Kelet-Szlovákia déli felében.
A németországi Rajna vízszintje a hajózhatósági minimumszint közelébe süllyedt, a hajók terhelhetősége ezzel együtt csökkent. Ez azért fájdalmas körülmény, mert a szén és olajtermékek importja nehezebbé válik Európa számára – tekintettel arra, hogy a vasúti és szárazföldi szállítási kapacitások már így is teljes gázon működnek, nincs mód az alternatív energiahordozók importjának növelésére.
A bonyolult energetikai és geopolitikai helyzetben az aszály hatásai jóval szerteágazóbbak, mint egyébként lennének. Elég, ha arra gondolunk, hogy az aszály, az energiaválsággal és a háború hatásaival együtt borítékolhatóan elhalasztja a koronavírusjárvány utáni gazdasági fellendülést. Sőt, a gazdasági mutatók recesszióra utalnak.
Mindemellett az aszály növeli az inflációt. Az aktuális szezon termésátlagai gyengébbek, és ha egyes terményeknél még nincsenek is hivatalos adatok, a negatív felhang beépül a várakozásokba, azok pedig felnyomják az árakat, súlyosbítva az inflációt.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az euróövezet bővülis üteme idén 2,6 százalékos lesz (a prognózis már többször lefelé módosították, valószínűleg nem utoljára), jövőre pedig csak 1,4 százalékos bővülést jósolnak.
A britek sem ússzák meg, a Bank of England előrejelzése szerint Nagy-Britannia idén az utolsó negyedévben GDP csökkenéssel számolhat.
A láncreakció a terménypiacokba már most hatással. van. Az alacsony vízállás miatta a spanyol olívaolaj-kibocsátás a harmadával esik vissza idén – egy olyan időszakban, amikor olajokból egyébként is súlyos hiány van.
A európai szójabab, napraforgó és kukorica termésátlaga az előrejelzés szerint 8-9 százalékkal lesz kurtább az ötéves átlagtól, a gabonáé 2 százalékkal lesz kisebb.
Nincs mit szépíteni rajta, a fenti példák mutatják meg igazán, hogy az európai “komplex rendszer” kártyavárként dől össze az egyszerre jelentkező, kivédhetetlen és rosszul kezelt problémák súlya alatt.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
