Mottó: „Akit Magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját
nemzetének – nem derék ember” (gróf Széchenyi István)
Korunk jellemzője hogy világszerte minden nemzet függetlenségre, önállóságra törekszik. A történelem menetét lehetetlen megállítani, mert ha megindult egy folyamat, azt csak felgyorsítani vagy lelassítani lehet, de elfojtani nem. Igazolja ezt a világ számos országában létrejött nemzetiségi autonómia, mint a Dél-tiroli autonóm tartomány (s ezen belül a retroromán nemzeti körzet), a Baszk, a Katalán, a Skót, a francia Kanadában.(Ott alakulófélben van egy ukrán nemzeti körzet),s a legtanulságosabb – Koszovó
Mi a helyzet nálunk?
Fennmaradásunk igenis veszélyben van, amire egy sor aggasztó jelenség mutat. Magyarjaink egy része közt mind nagyobb teret hódít a megalkuvó, belenyugvó közömbösség az összmagyarság sorsa iránt. Növekszik azok száma, kik végső reménytelenségükben nemcsak hangoztatni, de még gondolni sem mernek a történelmi igazság helyreállítására. Az autonómia szó hallatán rémület, esetleg szkeptikus mosoly ül ki az arcokra. A közép és fiatalkorúakat az Anyaország leginkább csak haszonszerző turizmus szempontjából érdekli.
Elkeserítő, hogy a magyar állampolgárságot igénylők számaránya nálunk a legalacsonyabb. Sokan félnek az esetleges büntetéstől, üldöztetéstől. Érdekes mód azon nem magyarok, akik számára a törvény lehetővé teszi, nem félnek. Az ukr. törvény nem tiltja a kettős állampolgárságot, sőt, elfogadja és szabályozza azt. Sajnos, köztünk is akadnak renegátok, talpnyaló gyáva férgek, kik különböző rémhíreket terjesztenek ezzel kapcsolatban. Nagyobb baj, hogy sokakat sikerül megfélemlíteni, sokan még mindig félnek vállalni magyarságukat. Értsük meg végre, minnél többen leszünk magyar állampolgárok, annál erősebbek leszünk, és szinte ellehetetlenítjük az ellenünk való támadásokat Ne feledjük: csak azt bántják aki megengedi, csak azt alázzák aki eltűri.
Még jobban elkeserít az a cinikus válasz, hogy: ”ugyan mi hasznom a magyar állampolgárságból? Van shengenim, kishatárim, nincs szükségem magyar útlevélre”
Hát vannak, akik magyarságukat, hazaszeretetüket haszonnal mérik?! Vagy csak meggondolatlan válaszukkal próbálják palástolni félelmüket? Mégis biztos vagyok, ezen óvatoskodó, esetleg közömbösnek látszó emberek szíve mélyén ott lappang a bátor vitézi magyar szellem, amely kellő pillanatban feléled.
Egy sor magyar város részünkre már elveszett (Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Ungvár, Munkács, stb.). 1100 éves szent Magyar Földünk megőrzése érdekében meg kell állítanunk a magyarlakta települések más nemzetiségiekkel való felhígítását, túlnépességét. Az EU szabályai előírják, az ENSZ törvényei pedig egyértelműen tiltanak olyan rendelkezéseket hozni, amelyek következtében az adott régió vagy település nemzetiségiek arányai megváltozhatnak. Ukr. aláírta e törvényeket, de ennek ellenére erőteljes ukránosítást, illetve mesterséges túlnépesítést folytat itt Kárpátalján, pedig az érvényben levő ukr. törvények alapján is meg lehet állítani ezt a folyamatot, csak egy kis határozottság és becsületesség kell hozzá.
Elsődleges, legfontosabb feladatunk, az egy magyar nemzeti járás (vagy kezdetnek legalább egy választó körzet) létesítése, amely magába foglalná az összes magyarlakta települést. Ezirányú törekvéseink is igen határozatlanok.
Szüntelenül mozgatnunk kell minden belföldi, külföldi, nemzetközi hivatalos, ill. társadalmi szervezetet, fórumot.
A Székelyek összefogása, kitartása, elszánt következetes bátor kiállása példaértékű. Biztos vagyok, hogy előbb-utóbb mi is megértjük, hogy csak úgy tudunk fennmaradni, megőrizni Nemzetünk földjét, ha sorsunk irányítását saját kezünkbe vesszük.
KÖVÉR GYÖRGY
Vitézi Rend törzskapitánya
Kárpátalja, Ungvár
Nemzeti InternetFigyelő
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
