Tisztelt Kurucok!
A Kárpátalja "elszakadásáért" kampányolt egy férfi, hét év börtönre ítélték távollétében című cikkükre szeretnék reagálni.
"… a magát a "kárpátaljai ruszin közösség aktivistájának" nevező férfi nyíltan Kárpátalja elszakadását propagálta Ukrajnától, a helyi lakosokat egy "illegitim népköztársaság" létrehozására buzdította."
Az esemény érdekessége az, hogy alig több mint száz évvel ezelőtt pontosan fordítva zajlott le!
A kárpátaljai ruszinok egyik népcsoportja, a huculok, saját köztársaságot kiáltottak ki 1918-ban, a Hucul Köztársaságot!
Amikor a Monarchia 1918 őszén széthullott, a ruszinok is követelték az önrendelkezést. Arról azonban, hogy ez pontosan milyen formában történjen, nem voltak egységesek. Egy részük a Galíciában kikiáltott Nyugat-Ukrán Köztársasághoz kívánt csatlakozni, míg mások Kárpátalja jövőjét Csehszlovákia autonóm részeként képzelték el.
Mindenesetre a Károlyi-kormány sikeresen megegyezett az Ungváron működő ukrán nemzeti tanáccsal, hogy a terület Magyarország része marad, de széleskörű autonómiát kap. Ezt az egyezséget azonban a Kárpátalja keleti részén élő, huculnak nevezett ruszin népcsoport nem fogadta el, és ők az Ukrajnához való csatlakozás mellett döntöttek. A Munkácsról megérkező magyar csapatok azonban december 20-a és 22-e között kiverték a bevonuló ukránokat, és helyreállították a magyar irányítást.
Kárpátaljára azonban igényt tartottak a csehszlovákok és a románok is, és csapataik 1919. januárjára meg is közelítették a régiót. Ezt kihasználva a huculok újból fölkeltek január 7-8. éjjelén. Rahón megtámadták a magyar csendőrlaktanyát, és ötszáz foglyot ejtettek.
Másnap hivatalosan is kikiáltották a „Hucul Köztársaságot”. A magyar hivatalnokokat föleskették az új államalakulatra, és miniszterelnöknek vezetőjüket, a katona Sztepan Klocsurakot tették meg, aki ezer főt számláló seregével a központnak szánt Máramarosszigetre vonult, hogy szembeszálljon a sokszoros túlerővel közeledő románokkal.
A január 17-én lezajlott csata egyoldalú volt. A huculok vereséget szenvedtek, a 80%-ban magyarok által lakott vármegyeszékhely pedig a románoké lett, akik hamarosan megszállták a „Hucul Köztársaság” nagy részét, ami így már csak papíron létezett.
Ebből is látszik, hogy a történelem sokszor ismétli önmagát, de gyakran ellentétes előjellel. Ideje lenne a politikusainknak is odafigyelni erre.
Üdvözlettel:
Tóth Máté
történész
Források:
– A Hucul Köztársaság kikiáltása – a várpalotai Trianon Múzeum Facebook-oldala
– A Hucul Köztársaság – A Wang folyó versei
– A Hucul Köztársaság – Rubicon
–Határtalan önbizalom – Magyar Nemzet
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
