Az 1919. márciusi államcsínyt követő, Tanácsköztársaságnak nevezett patkányforradalommal egy időben többször is alakult – hivatalosan illegális, valójában országmentő – nemzeti kormány Magyarországon. Ezekről az iskolában annak idején nem tanultunk, valószínű, hogy a mai tankönyvekben sem nagyon esik szó róluk.
Az 1919. márciusi államcsínyt követő, Tanácsköztársaságnak nevezett patkányforradalommal egy időben többször is alakult – hivatalosan illegális, valójában országmentő – nemzeti kormány Magyarországon. Ezekről az iskolában annak idején nem tanultunk, valószínű, hogy a mai tankönyvekben sem nagyon esik szó róluk.
E kormányokkal kapcsolatosan mindenekelőtt gróf Károlyi Gyuláról kell szólnunk, aki az első világháború kitörése után önkéntes tartalékos huszárhadnagyként az orosz fronton teljesített szolgálatot. Innen hazaérve meglepő helyzet fogadta: unokatestvére Károlyi Mihály (a vörös vagy bolond gróf) 1918 őszén az őszirózsás forradalom élére állt.
A Károlyi Mihály-vezetés – mintegy a békeszándékát demonstrálva – erősen lecsökkentette a hadsereg létszámát, amit persze az oláhok és a csehekkel szövetkezett tótok azonnal ki is használtak területszerzésre. A józanabb, nemzeti érzelmű politikusok kétségbeesett kísérletekbe kezdtek az elszabadult pokol megfékezésére. Ezt azonban a fővárosban nem tehették, így jobbára emigráltak.
Többen Bécsbe menekültek, ahol gróf Bethlen István vezetésével megkezdődött a szervezkedés a bolsevik hatalom felszámolására – ez volt az Antibolsevista Comité, rövidítve “ABC”, avagy korabeli elnevezéssel: (bécsi) Magyar Nemzeti Bizottság. Bethlenék kapcsolatban álltak Károlyi Gyula Aradon alakított ellenkormányával. Május elején azonban a román csapatok megszállták Aradot, és Károlyit kormányának több tagjával együtt azonnal internálták.
Mihelyst Károlyinak sikerült kiszabadulnia, rögtön a franciák által megszállt Szegedre ment.
Ekkor alakította meg május 30-án kormányát. A két gócpont – Bécs és Szeged – hamarosan összehangolta a munkát a közös cél-célok elérése érdekében.
Károlyi kérte fel Horthy Miklóst, hogy vállalja el az új Nemzeti Hadsereg felállítását az ellenforradalmi kormány hadügyminisztereként. Ahogy írják a történészek, ekkor szövődött különösen erős barátság Károlyi Gyula és Horthy között. Ez a kapocs (rokoni szálakkal is megerősítve) életük végéig kitartott, tehát az után is, hogy nagybányai Horthy Miklós az ország kormányzója lett: Károlyi Gyula mellette állt az egész korszakban, bizalmasaként és tanácsadóként.
De ez már egy másik történet, melyben egyebek közt Károlyi Gyula 1931-ben majd legálisan lesz Magyarország miniszterelnöke.
1919-ben maradva azonban Károlyi után jött a harmadik szegedi kormány P. Ábrahám Dezső vezetésével. A harmadik szegedi kormány 1919. július 12-én alakult meg. Ebben Horthy Miklós már nem vállalt szerepet, ugyanis Horthyt az új miniszterelnök a kormányalakítást követő napon a Nemzeti Hadsereg főparancsnokává nevezte ki „fővezéri” titulussal, s parancsnokság – leegyszerűsítve a folyamatot – „fővezérséggé” alakult. A harmadik szegedi nemzeti kormány élére P. Ábrahám Dezső került.
Ő valójában danczkai Pattantyús-Ábrahám Dezső, a függetlenségpárti, majd polgári demokrata politikus, aki 1906 és 1918 között, sőt még Károlyi Mihály kormányában is igazságügyi államtitkár lett. (Nem mellékesen Ábrahám Ernő író bátyjáról van szó.) P. Ábrahám nevezte ki Horthy Miklóst fővezérré – a többit pedig már tudhatjuk.
A nemzeti kormány végül a budapesti vezetéssel történt tárgyalásokat követően augusztus 19-én mondott le a Friedrich-kormány javára. A harmadik szegedi nemzeti kormány megalakulásénak eredményeként vonult be katonai vezetőként Horthy Budapestre.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
