Karikó Katalint az RTL Híradó kérdezte meg azután, hogy Kásler Miklós minden esetben a vakcinák keverését ajánlotta a harmadik oltások esetén. Az egészségügyi miniszter a hétvégén adott interjút, amelyben utalt arra, hogy a harmadik oltás nem csak opció lenne, hanem azt is kötelezővé teszik az egészségügyi dolgozóknak. Ugyanitt kifejtette, hogy a szakvélemény a vegyes oltást ajánlja, tehát ha valaki mRNS-típusú oltóanyagot (Pfizer, Moderna) kapott, akkor harmadiknak vektorvakcinát (AstraZeneca) vagy elölt vírusból készült oltást (Sinopharm) érdemes adni neki.
Erre reagálva Karikó azt írta az RTL-nek, hogy az AstraZenca és a Szputnyik esetében a harmadik oltásnak feltétlen másnak kell lennie, de az mRNS-t tartalmazó vakcinát, mint a Pfizert vagy a Modernát akárhányszor be lehet adni akármilyen előző vakcina után.
Vereckei Péter a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója ennél is óvatosabban nyilatkozott erről a Népszavának.
Mivel klinikai vizsgálatok nem támasztják alá, jelenleg nem támogatjuk az oltóanyagok felcserélhetőségét és kombinált alkalmazását
– mondta Vereckei Péter.
Az RTL megkérdezte Rusvai Miklós virológust aki szerint a vektorvakcinák – mint az AstraZeneca és a Szputnyik – és a Shinopharm esetében is mindenképp más típusú oltóanyagot javasol.
A legújabb magyar kutatás szerint a 60 év felettiek negyede esetében nem hatásos a Sinopharm. A hvg.hu írása alapján ez az első, laboratóriumi vizsgálaton alapuló tudományos publikáció, amely a Sinopharm vakcina hatásosságát vizsgálta. A kutatók úgy vélik, komoly veszélyt jelent, hogy a kínai vakcinával oltott idősek azt hiszik, védettek a vírus ellen, miközben ez egyáltalán nem vehető biztosra.
A korral együtt jelentősen csökkenhet a védettség a Sinopharmmal oltottak körében a Covid-19 megbetegedéssel szemben
– állapította meg a Sarkadi Balázs akadémikus és Ferenci Tamás biostatisztikus vezette kutatócsoport most publikált vizsgálata. A szerzők kiemelik: ez az első nagy mintán, laboratóriumi körülmények között végzett ilyen kutatás publikációja, ami azért is hiánypótló, mivel a világ több mint 50 országában engedélyezték a kínai vakcina használatát, mégis a lakosság bizonyos köreit érintően kevés információ áll rendelkezésre annak hatásosságáról.
A kutatás emlékeztet: Magyarországon több mint egymillió ember kapta meg június végéig a kínai vakcinát, több mint felük (az első adagot megkapók 54,1 százaléka) közülük időskorú volt. A Sinopharm vakcina 3. fázisú vizsgálatáról szóló tanulmány ehhez képest csak május 24-én jelent meg, ám azon túl, hogy ez igazolta az oltóanyag hatásosságát, az derült ki, hogy a vizsgálatban részt vevők 84,4 százaléka férfi volt, 98,4 százalékuk még nem töltötte be a hatvanat, és mindegyikük egészséges volt (ennek definíciója sem derült ki a vizsgálati anyagból – emelte ki a most megjelent tanulmány). Ez szembemegy a többi, az EU-ban engedélyezett vakcina vizsgálatának módszereivel. Nemcsak a tudományos bizonyíték hiánya, hanem az elmúlt időszakban több ország tapasztalatai is azt jelezték, hogy az idősek esetében nem alakult ki védettség a Sinopharm beadását követően.
Sarkadi Balázs már április közepén arról beszélt, sürgősen meg kell kezdeni a kínai vakcinával oltottak immunitásának vizsgálatát, ekkortájt kezdődött el az Óbudai Egyetem élettani szabályozások kutatóközpontjának, a Corvinus Egyetem statisztikai tanszékének, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének és az ELKH Enzimológiai Intézetének bevonásával a most publikált kutatás. Ennek során 497 emberen végezték el a tesztet, közülük 450 felelt meg a kutatás feltételeinek.
Ezek a következők voltak: a vakcina két dózisának beadása után legalább 14 nappal vizsgálták a kórokozót semlegesítő antitestek jelenlétét, kizárva azokat, akiknek korábban igazoltan koronavírus-fertőzése volt. Az eredményeket életkor, nem és a második oltás óta eltelt idő függvényében vizsgálták meg.
A kutatók megállapítása szerint a nem és az idő kevéssé befolyásolja az antitestek jelenlétét, az életkor annál inkább: amíg az 50 év alattiak esetében az antitestek a vizsgált személyek 90 százalékánál jelen voltak, a 60 év felettiek 25 százalékánál, a 80 év felettiek felénél egyáltalán nem indult be az antitesttermelés, 60 éves korban pedig már a vizsgált alanyok 60-75 százalékánál alacsony antitestszámot állapítottak meg.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
