Úgy gondoljuk, hogy a Covid elleni vakcina háromdózisú lesz, mert az eddigi in vitro kutatások azt mutatják, hogy a három adag védőoltás ugyanúgy tudja semlegesíteni az új omikron variánst, mint a két oltás a vuhani változatot – fejtette ki a Portfolió-nak adott interjújában Karikó Katalin, aki pénteken vette át a Bolyai-díjat. A kutatóbiológust kérdeztük a gyerekek oltásáról, a magyar kutatók esélyeiről, és hogy mit gondol a több országban látható alacsony vakcinafelvételi hajlandóságról és hogy mit is lehetne ez ellen tenni.
Muszáj két nagyon aktuális kérdéssel kezdenem. Azok, akik arra várnak, hogy mikor kaphatják meg az omikron variánsra kifejlesztett Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinát, mit üzenne, meddig kell várniuk az EU-ban? Mi lesz az első időpont 2022-ben Ön szerint?
Erre nem tudok válaszolni üzleti titok miatt, hiszen a BioNTech is egy tőzsdei vállalat, és ez a válasz jelen állapotában nem publikus. Nagyon fontos viszont megjegyeznem, hogy
ugyanis mikor az első, második és a harmadik dózis után megnézzük az emberek vérében, hogy mennyire tudja neutralizálni a mostani omikron típusú variánst a három adag vakcina, azt látjuk, hogy pontosan ugyanúgy tudja neutralizálni a három adag védőoltás, mint a vuhani változatot a két oltás. Az in vitro adatok azt mutatják tehát, hogy
az ellenanyag szintek alapján. Ez nagyon biztató, mert ezen kívül van még a sejtes immunitás a fertőzéssel szemben. Tehát
Idehaza nagyon aktuális és talán akut kérdés is, tekintettel arra, hogy épp a napokban indult el az 5-11 évesek oltási kampánya Magyarországon: mint mondana azoknak, akik bizonytalanok az mRNS típusú vakcina gyermekek számára történő beadásában, annak hosszú távú, akár 5-10-20 év után jelentkező mellékhatásai miatt?
Nem is kell időtávban ennyire messze előremenni. Megmondom őszintén, hogy a fertőzés okozta probléma már most fog jelentkezni, ha nincs a gyerek beoltva, és elkapja a fertőzést. Egyre több szülő fordul hozzám, akiknek a gyermeke megfertőződött és
Nagyon sajnáljuk azokat és együttérzünk azokkal a szülőkkel, akiknek a gyereke megfertőződött és lett a betegségüknek szövődménye, akár abban az időszakban, amikor még nem volt lehetőségük a vakcina felvételére.
Mivel tudná őket megnyugtatni az ennek ellenére aggódó szülőket, mit üzenne számukra?
Maga a vírus az egy RNS-vírus, benne van 32 gén. A vakcina viszont 1 az összes közül. Ez a kis darab kódolja a kritikus fehérjét, amelyre az immunválasz jön. De ez nem tud sokszorozódni, viszont a vírus képes bejutni a különböző sejtekbe. Ennek fényében nyilvánvaló, hogy a fertőzés okoz nagy problémát. Amerikában már az előző, delta variáns megjelenése előtt voltak gyerekek kórházban.
Ha annak idején Magyarországon marad, lett volna-e esélye ilyen szintű tudományos eredmény elérésére?
Kollégámmal, Ludvig Jánossal rendszeresen beszéltünk erről, és felidézve a 80-as és 90-es éveket, azt mondhatom, hogy nem kellettek ehhez csúcsműszerek. Az fontos volt akkor is, hogy egy olyan egyetemen dolgoztam Pennsylvaniában, ahová a legnagyobb kutatók jöttek el előadást tartani. Egy héten kétszer is elmehettem olyan előadásokra, amelyeket híres emberek tartottak. Ezért több területet is elkezdtem tanulmányozni. Manapság már viszont minden elérhető az interneten, elég csak leülni, és meghallgatni az előadásokat. Nem volt szükségünk semmilyen szuper műszerre, és azt sem mondhatom, hogy a kollégák milyen támogatók voltak, mert nem voltak támogatók. Meg lehetett volna ezt akár itthon is csinálni, de mint említettem korábban, amikor itt voltunk, panaszkodósok voltunk. Amikor pedig már kint voltunk az Egyesült Államokban, akkor már nem is volt időnk panaszkodni, annyi dolgunk volt.
Ezt másképp mondva, akkor kijelenthetjük, hogy a magyar kollégáknak, akik akár például Szegeden dolgoznak és kutatnak, csak az is elég lenne, ha még több Karikó Katalint hallanának, akár online?
Nemcsak engem, hanem másokat is, akik az ő területükön dolgoznak. Az amerikai egyetemeken folyó oktatásba is belenézhetnek. Eszembe jut erről egy nem is olyan régi történet, amikor Spanyolországban az egyik professzorkollégám odajött, hogy megkérdezze, hová járjon egyetemre a lánya, melyik a legjobb egyetem Amerikában. Erre azt mondtam, hogy nem kell feltétlenül Amerikába menni, én is Magyarországon jártam egyetemre. Több múlik az egyénen, hogy milyen pályát fog befutni.
Amikor megjelentek a koronavírus elleni vakcinák, nem biztos, hogy gondoltuk volna, hogy nem az oltóanyag mennyisége lesz a védekezés korlátja, hanem a nem megfelelő oltakozási kedv, vakcinafelvételi hajlandóság. Európában vannak olyan országok például, ahol százezrével állnak akár az mRNS-alapú vakcinák. Gondolta volna ezt, amikor sikeresen kifejlesztették a vakcinát?
Nem gondoltam volna ezt korábban. Ez is azt jelenti, hogy feladatunk van. Magának is, nekem is, hogy az embereket megfelelően tájékoztassuk.
Ha tudnák azt, hogy a kollégáim mennyi energiát tettek bele. Csak hogy egy példát említsek. Egy kollégám édesanyja mellrák betegséggel feküdt ottho,n és amikor a kollégám meglátogatta őt, azt mondta, menj fiam, az embereknek van most szüksége rád. És ezek után mondják az emberek, hogy köszönöm, nem kell a vakcina?! Rengeteg becsületes ember vett részt a kutatásban és fejlesztésben. És meg kell említeni a cégeket is. A Pfizer amit művelt, az egy csoda volt. Mindenre gondoltak: mekkora legyen a doboz, hogy fér bele a hűtőbe, kell a szállításhoz repülőgép, kell a szállításhoz szén-dioxid, de arra nincs is engedély, egy üvegbe multidózist kell csinálni. Mindent előre kitaláltak, hogy amikor már milliószámra legyártják a vakcinákat, készen álljon a rendszer a szállításra. A Pfizernél megvolt a big pharma gyakorlat minden ismerete.
Ez alapján a BioNTech és a Pfizer együttműködése nagyon harmonikus.
Már 2018-ban is együtt dolgoztunk. Akkor az influenza elleni szer kifejlesztésére írtuk alá a szerződést, ez egy publikus információ.
A neves kutatóbiológussal a Bolyai-díj átvételének ünnepségén készítette a Portfolio a villáminterjút.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
