Még fel sem száradt a szilveszter éjjelén kilötybölt félszáraz pezsgő, épphogy elhalkultak a kilövöldözött tűzijátékok, könnyen elképzelhető, hogy akadt olyan is, aki még a másnapossággal küzdött. Magyarország fel sem eszmélt, hogy 2020 van, amikor az ellenzék bedurrantotta – Gyurcsány Ferenccel az élen – a 2022-es országgyűlési választások kampányát.
2022 tavasza még rendkívül távolinak tűnik (kettő és fél évről beszélünk). Gyurcsány Ferenc azonban már január másodikán egy elmés posztjában arról értekezett, hogy közös lista és közös miniszterelnök-jelölt kell. Ezzel egyébként nem követ, hanem sziklát dobva az ellenzéki pártok körüli állóvízbe. A vezér kiadta a feladatot!
„És azt is megtanultuk, hogy csak együtt lehetünk sikeresek. Persze, van aki liberálisabb, van, aki inkább nemzeti konzervatív, de ez nem fontos most ahhoz képest, hogy új polgári Magyarországot, új köztársaságot kívánunk.”
Elvek, értékek? Nem számít! A hatalom megszerzése mindennél fontosabb – Gyurcsány szerint.
A probléma nem is itt jelentkezik, hiszen láthattuk, hogy az egyébként teljesen más politikai gondolatok mentén működő pártok simán lepaktálnak egymással, ha Orbán Viktor legyőzéséről van szó. A baj az, hogy ezen pártok mindegyike komoly pozíciót és még inkább anyagi forrást szerzett az október 13-i önkormányzati választáson.
Gyurcsány harci éneke és egyébként több más ellenzéki megnyilvánulás is arra enged következtetni, hogy azon budapesti kerületek vagy vidéki városok lakói, ahol győzedelmeskedni tudott a baloldal októberben, semmi jóra nem számíthatnak. Már most, néhány hónap elteltével látszik, hogy az ellenzéki vezetőknek eszük ágában sincs a településük fejlesztésére költeni a megszerzett forrásokat. A pénzt felemészti egyrészt az elvtársak kifizetése (lásd: fővárosi közgyűlés), másrészt pedig iszonyatos összegek fognak vagy már mentek is el a 2 és fél éves kampányidőszakra.
Az ellenzék már évek óta a legdurvább negatív kampányt folytatja, ami leegyszerűsítve úgy szól: minden rossz, amit az Orbán-kormány tesz. Az alaptalan hergelésük sajnálatos módon sikert ért el októberben. Abba egyelőre nehéz belegondolni, hogy jóval több pénzzel és kellően sok idővel 2022-ig mennyire lehet hatásos ez a módszer.
Az biztos, hogy a most baloldal által megkaparintott kerületek, városok nem olyan mértékben fognak fejlődni, ahogy azt a választók akarták vagy gondolták. Az előbb említett okok miatt.
Kormányozni egyébként is nehéz. Rengeteg felelős döntést hozni egyáltalán nem könnyű feladat. Láthattuk korábban pont Gyurcsányék idejében, hogy ez nem is megy mindenkinek.
A jelenlegi kormányzat már 10 éve tudatos munkát hajt végre. Ennek eredményei a mindennapokban megtapasztalhatók (a balliberális médiumok sikolyai ellenére). Ha már ünnepek. 2019-ben ismét rekordot döntöttünk a karácsonyi költéseket tekintve. A magyar háztartások több mint 1200 milliárd forintot költöttek el decemberben. Az összes hazai szálloda megtelt. Plázák parkolóit kellett lezárni, mert annyi ember akart vásárolni. Ez most csak néhány gyakorlati példa, ami azt mutatja, hogy ez az ország nagyon messze van attól, amit az ellenzéki pártok vagy médiumok minden nap próbálnak lefesteni róla.
A magyar kormány épít, fejleszt, támogatja a családokat és még hosszasan sorolhatnánk. Magyarország sokkal jobb hely 2020-ban, mint mondjuk 2006-ban volt. Ezt az emberek nagy része érzi is a saját bőrén, azonban úgy tűnik, a voksokhoz néha ez kevés. A pozitív döntéseket, a jobb életet könnyen meg lehet szokni, így gyorsan természetessé is válik.
A helyzet az, hogy úgy tűnik, nem elég jól kormányozni, hanem jól is kell ezt az embereknek elmondani. Ez nehéz feladat, hiszen az ellenfél sokkal hangosabb, harsányabb és semmilyen eszközt nem fél bevetni. 2020 ennek a harcnak az éve lesz. Gyurcsány már az év második napján kiadta a feladatot. Nem szabad lemaradni. Ha harc, hát legyen harc.
Bohár Dániel – www.888.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
