Felújítja terrorellenes együttműködését és összehangolja hadseregei tevékenységét a Szíriában harcoló dzsihadisták legyőzéséért Törökország és Oroszország. Ha sikeres lesz az együttműködés, végleg elzárhatják a külvilágtól az Iszlám Államot.
Nem sok jót ígér a szíriai és iraki dzsihadistáknak, hogy az oroszok és a törökök békülnek egymással. A felek ugyanis már nemcsak arról beszélnek, hogy a terrorizmus ellen alakított kétoldalú, diplomáciai szakértőkből és speciális szolgálatokból álló csoportjuk hét hónap után újra folytatná a munkáját, hanem arról is, hogy együtt dolgoznának a Szíriát öt éve sújtó válság politikai megoldásáért.
Néhány hónapja ezek a mondatok szinte elképzelhetetlenek voltak. Az oroszországi média akkor még rendszeresen cikkezett arról, hogy a törökök segítik az Iszlám Államot (IÁ). De akár igaz volt ez, akár nem, annyi bizonyos: a terrorkalifátusnak jól jött az orosz–török viszály, hiszen emiatt nem egyeztették a katonai akciókat.
Így állhatott elő az a helyzet, hogy a dzsihadisták a török határ mentén, szabadon mozgathatták az erőiket attól függően, hogy hol volt rájuk nagyobb szükség: Manbidzsnál, Azaz térségében (itt más fegyveres szervezetekkel harcoltak) vagy éppen Rakka tartományban.
Most azonban minden borulhat.
A dzsihadisták átjáróháza
A New Eastern Outlook elemzője figyelmeztet: nemrég még Ankara is elismerte, hogy az IÁ harcosai, fegyverei és felszerelései Törökország felől érkeznek. Így a szíriai konfliktus megoldása nem Szírián belül, hanem a határok mentén rejlik, hiszen a 800 kilométeres határszakasz már évek óta a dzsihadisták fő utánpótlási útvonala. Különösen igaz ez a törökországi Kilistől az Eufráteszig ívelő szakaszra, ahol az IÁ már lassan két éve őrzi pozícióit. A Deutsche Welle riportjából is kiderült, hogy Törökországból számolatlanul és ellenőrizetlenül lépnek át itt áruval – vélhetőleg fegyverrel – megrakott kamionok, amelyek feltételezések szerint a dzsihadistáknál landolnak.
Egy idő után még az Egyesült Államok is azzal vádolta a katonai szövetségesének számító Törökországot, hogy folyamatosan üzletel az Iszlám Állammal. Azt állította: olajat adnak-vesznek, sőt szélsőségesek kedvük szerint járnak-kelnek Törökország és Szíria között.
Kerítéssel már próbálkoztak
E kritikák miatt végül Törökország arra kényszerült, hogy falat építsen a határán. Először a Kilistől délnyugatra fekvő, a csempészek központjaként számon tartott Reyhanli határvárosnál emeltek kerítést, majd múlt év decemberében egy nyolcvankét kilométer hosszú és négy méter magas akadály építésébe kezdtek Kilis és Gaziantep tartományban. Mindez nem különösebben keserítette meg a dzsihadisták életét, a menekültekét viszont annál inkább.
A mostani várakozások szerint az elkövetkezendő időszakban jóval intenzívebben fogják figyelni a török hatóságok ezt a területet, ami különösen rossz hír lehet az IÁ-nak, mert ezzel az iraki és a szíriai dzsihadistákat teljesen elvágják a külvilágtól.
Mi lesz a kurdokkal?
A török hadsereg már egy ideje aktívan is harcol a dzsihadisták ellen, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a határ török oldaláról sorozatos tüzérségi támadásokat intéznek a szíriai al-Rai település és környéke ellen, amelyet az IÁ tart ellenőrzése alatt. Sosem titkolták, hogy legszívesebben a felkelőket látnák ezen a területen – arra már nem volt erejük, hogy ők maguk foglalják vissza a határ menti területeket. A határsávért ugyanis egy másik fél is versenyben van. A törökök már jó ideje aggódva figyelik a kurdok hadi sikereit Rodzsavában, vagyis Szíria északi részén. Olyannyira, hogy februárban még légi csapásokat is indítottak Aleppó tartomány kurdok ellenőrzése alatt álló területei ellen. A csapások azóta alábbhagytak, a törökök viszont továbbra is attól tartanak, hogy a határukon egy egységes kurd állam jön létre, amelyet már csak azért is nemzetbiztonsági kockázatnak tartanak, mert Törökország délkeleti tartományaiban is rengeteg kurd nemzetiségű lakos él – ezen a területen pedig különösen aktív a Kurdisztáni Munkáspárt.
A kurdok azonban egyelőre nem aggódnak amiatt, hogy az oroszok és a törökök közeledése végül meghiúsítaná a nagy céljukat, vagyis azt, hogy Szíria föderális állammá váljon, amelynek egyik részét Rodzsava képezné. A szíriai Kurd Nemzeti Tanács külügyi hivatalának tagja, Kamiran Haj Abdo az Ara Newsnak úgy vélte: Erdogan próbál ugyan keresztbe tenni a kurd törekvéseknek, de ez nem fog neki sikerülni. Így látja Cenk Sagnic tel-avivi Közel-Kelet-kutató is, aki szerint az orosz–török kapcsolatok javulása minimális hatással lesz a szíriai kurdok sorsára. Nem úgy a dzsihadistákéra: ha a két katonai hatalom összefog, végleg karanténba kerülhetnek a terroristák.
Orientalista.hu – Magyar Nemzet
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
