Az idegen nyelvek ismerete évtizedes elvárás a magyar felsőoktatásban, de nyelvtudásban több tízezer érettségiző is lekörözi Budapest első emberét.
Napok óta attól hangos a sajtó, hogy a Budapest főpolgármestere nem rendelkezik nyelvvizsgával. A kormányfő testalkatával korábban méltatlanul élcelődő, s ezzel a nagyközönség figyelmét éppen saját hiányosságaira ráirányító Karácsony Gergely olyan alapvető követelményt nem teljesített, ami évtizedek óta elvárás a felsőoktatásban, sőt ma már nemhogy diplomát szerezni nem lehet nélküle, de lassan bejutni se az egyetemre.
Nem lehet vitatkozni azzal a ténnyel, hogy legalább egy idegen nyelv magabiztos ismerete a mai világban elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz. Nem véletlen, hogy a kormány folyamatosan fejleszti az iskolai nyelvoktatást (új tanterv, egyre korszerűbb módszertan, külföldi kurzusok a diákoknak), valamint igyekszik motiválni, ösztönözni a fiatalokat a nyelvtanulásra (az első nyelvvizsga évek óta ingyenes, az emelt szintű érettségit pedig elismerik középfokú nyelvvizsgának).
Azt, hogy a nyelvtudásnak az értelmiségi, diplomás lét alapfeltételének kell lennie, már évtizedekkel ezelőtt felismerte az oktatásirányítás: az 1993-as felsőoktatási törvény rendelkezései alapján 1997-től egymás után folyamatosan kezdtek el megjelenni az egyes szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletek. Ezek felmenő rendszerben írták elő a nyelvvizsga kötelezettségét, azaz a szigorítás nem vonatkozott az akkor már hallgatói jogviszonyban állókra. Eleinte nem volt egységes a szabályozás, mert a követelmények hatálybalépése nem egyszerre történt, és eleve nem minden szakon követelték meg a nyelvvizsgát. A tudományegyetemek bölcsészkarain például 2002. szeptember 1-jéig intézményi hatáskörben szabályozták a kérdést, Karácsony Gergely is gond nélkül megszerezte szociológusdiplomáját 2000-ben nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében.
Ma azonban ő sem menne sokra, mivel 2003 óta már mindenhol megkövetelik a nyelvvizsgát a diploma feltételeként. Igaz, a szigorítás eleinte azt eredményezte, hogy sokan olyan élő, de a gyakorlatban ritkán használt nyelvekből vizsgáztak, mint az eszperantó vagy a lovári, csak hogy meglegyen a vágyott papír. Az egyetemek azonban gyorsan léptek, és hamarosan már csak az állam által akkreditált vizsgaközpontok államilag elismert bizonyítványait fogadták el. Eltérések persze ma is vannak a felsőoktatási intézmények elvárásai között, hiszen sok szakon nemcsak egy középfokút, de egyszerre két nyelvvizsgát, üzleti nyelvvizsgát vagy akár felsőfokút is kérnek a hallgatóktól.
A magyarok idegennyelv-tudása köztudottan nem túl fényes, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben tízezer-, sőt százezerszámra gyűltek össze az egyetemek tanulmányi osztályain a nyelvi hiányosságok miatt ki nem adott oklevelek. Mint ismeretes, tavaly csaknem 110 ezer diplomát adtak át nyelvvizsga nélkül a gazdaságvédelmi akcióterv részeként a járványhelyzetre tekintettel. Palkovics László innovációs miniszter szerint a moratóriumra azért volt szükség, mert a vírus okozta válságot követően a magyar gazdaság újraindításához nagy szükség lesz diplomás munkavállalókra. Ez azonban átmeneti segítség volt, és csak azokra vonatkozott, akik 2020. augusztus 31-ig tettek záróvizsgát, az idei évtől már újra bizonyítani kell a nyelvtudást.
Éves szinten egyébként 100-120 ezren nyelvvizsgáznak Magyarországon (tavaly a járvány miatt csak 86 ezren). Közülük legtöbben a középfokúval próbálkoznak, ami előbb-utóbb nemcsak a diplomaszerzés, hanem az egyetemi belépő feltétele lesz. Emlékezetes, a kormány már a 2014-es felsőoktatási stratégiában azt tervezte, hogy 2020-tól felvételi kritériummá válik a középfokú nyelvtudás. Mivel azonban a köznevelés egyelőre nem készíti fel a diákokat a B2 szintre, a szakmai szervezetekkel való egyeztetések hatására ezt a szigorítást végül elvetették. Egyelőre. Az idegen nyelvi érettségi egyébként kötelező, és a középiskolákban két nyelvet is tanulnak a diákok. A középszintű érettségi a B1 szinttel egyenértékű, az emelt szintű nyelvi érettségi viszont megfelel a B2-es nyelvvizsgának.
A múlt héten csak angolból több mint húszezer végzős diák tett emelt szintű érettségit, ebből a szempontból ők mindannyian lekörözik Budapest – összehasonlítgatást annyira kedvelő – első emberét.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
