Péntek délelőttre hívott össze egy szakmai konferenciát Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, miután a kormány elfogadta a főváros elővásárlási jogát a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői területre.
A konferenciát Karácsony Gergely nyitotta meg, aki azzal kezdte beszédét, hogy a mai esemény szervezésekor még nem tudták, hogy a kormány a jogállamiság útját választja-e. A főpolgármester kiemelte, hogy nagyon fontos a rozsdaövezetek fejlesztése Budapesten, és a kormány döntése után a főváros tulajdonosként elő tudja segíteni a városfejlesztést ezen a területen. „Megtörjük azokat a folyamatokat, amelyek beárnyékolják a főváros működését” – mondta, és arról beszélt, hogy sokszor valami ellen kellett küzdeni, azért, hogy valami ne legyen Budapesten, például a Fudan Egyetem, de most jobb a helyzet, mert ha a főváros a tulajdonjoghoz jut, akkor diktálni tudja, hogy mi is történjen azon a területen.
Karácsony Gergely Budapest legnagyobb kihívásai között a klímaváltozás hatásait, a fenntartható mobilitást és Budapest népességfogyásának megállítását említette, és úgy véli, a rákosrendezői projekt alkalmas arra, hogy ezeket a folyamatokat a jó irányba terelje. A megfizethető lakásokkal megállítható a kiköltözés az agglomerációba, és ezzel az ingázás okozta forgalmi és környezeti gondok is részben orvosolhatók.
„Tegyük naggyá újra Budapestet, célozzuk meg újra a kétmilliós népességet”
– jelentette ki a városvezető, és hozzátette, szerinte olyan életminőséget kell adni a polgároknak, hogy a fővárosban akarjanak élni, és többen érezzék úgy, hogy Budapesten élni jó.
Arról is beszélt, hogy Budapest aranytartalékai a barnamezős területek, ezeket be lehet lakni, jó minőségű lakóövezetté lehet átalakítani. Sok ilyen terület van Budapest frekventált részein, ennek csak egy része Rákosrendező, és ennek a folyamatnak ez a projekt lendületet adhat, mert több hasonló ipari vagy vasúti terület van a fővárosban, közel a történelmi városmaghoz.
Karácsony Gergely elmondta, hogy 2019-ben készült már egy nagy tanulmány, hogy mit lehetne kezdeni Rákosrendezővel, amit aztán 2023-ban aktualizáltak, ezért szerinte megalapozottan beszélhetnek arról, hogy mit akarnak kezdeni a területtel. Most a koncepció megvalósítása következhet, amelyhez sokat lehet tanulni európai nagyvárosoktól.
A tervekről szólva kijelentette, hogy közérdekű fejlesztésre van szükség, világos koncepcióra, és átlátható folyamatra, szerinte ezek az arab befektető esetén nem lettek volna biztosítva. Azt is közölte, hogy az elképzeléseik szerint
„A 2019-es tanulmány jó kiindulópont a mesterterv kialakítására” – mondta, és hozzátette, a decemberben finomított koncepció szerint több lakás és kevesebb iroda lehet a projektben, és legalább 25 hektáros valódi közpark épül a Rákos-patak vizéből táplált tóval. „Olyan városrész lesz, amely megenged magasabb épületeteket, de a törvényi 90 méter alatt” – mondta, és jelezte, másfél millió négyzetmétert lehet beépíteni.
„Útelágazáshoz érkeztünk, elindultunk egy jó úton. Szeretnénk abban hinni, hogy a kormány jót akar Budapestnek. Aktív kormányzati hozzáállás nélkül ebből nem lesz semmi. A vasút infrastruktúra megújítása elkerülhetetlen. A szerződésben vállalt 300 milliárd forintos közlekedési fejlesztésnek meg kell valósulnia, a szerződés szerint hat hónapon belül erről meg kell állapodni a kormánnyal.
Állami szerepvállalás nélkül ezek az álmok álmok maradnak”
– mondta Karácsony Gergely. Az ütemtervről úgy fogalmazott, először a terület átalakításáról az állammal és a MÁV-val kell megállapodni, és csak ezek után jöhet a mesterterv, amely alapján az ingatlanhasznosítási pályázatokat ki lehet írni.
„Mindent vállalunk, amit az arab befektető vállalt, mert valójában nem vállalt semmit. Annyit vállalt, hogy megállapodik majd a kormánnyal” – mondta a főpolgármester, és felidézte, hogy az arab beruházó 2039-ig vállalta a telekár teljes kifizetését. Ez is jelzi szerinte, hogy ez nem lesz egy gyors beruházás, a számításai szerint az első lakók nyolc év múlva költözhetnek be, míg a teljes kiépüléshez 25 évre lesz szükség.
A sikerhez szerinte nélkülözhetetlen a partnerség a főváros, a kerületek, a magyar állam és a piaci szereplők között. „Örülünk, hogy egy politikai csatát megnyertünk, de le kell számolni a háborúsdival, csak így lehet a rozsdából aranyat csinálni” – mondta Karácsony Gergely.
Vitézy Dávid: a kormány mindent vállaljon Budapest felé, amit az arab befektetők felé vállalt
Vitézy Dávid egyetértett a főpolgármesterrel abban, hogy nagyon sok együttműködésre lesz szükség, de nemcsak a nagypolitikában, hanem az önkormányzaton belül is. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője kiemelte, hogy főváros tulajdonos lehet, de Rákosrendező vasúti terület, ezért ott átalakításra csak a MÁV-nak van lehetősége, és a fejlesztés csak akkor indulhat el, ha ez megtörtént. Azt hangsúlyozta, hogy a terület adottságai kiválók, van vasúti kapcsolata, két kerület között fekszik, ott fut az M3-as autópálya, összefüggő városrész, ahol nincsenek védendő ipari emlékek.
„Ma lakhatási és klímaválság van, ezt a területet ennek orvoslására kell használni, megfizethető lakások kellenek és valódi zöld környezet” – mondta. Kijelentette, hogy Rákosrendező már régen elvesztette a vasúti rendező funkcióját, a vasúti infrastruktúra rossz állapotban van, mert a magyar állam magára hagyta ezt a területet. Azt is hozzátette, hogy a Vasúttörténeti Parkot az arab beruházó ellehetetlenítette volna, a főváros viszont meg akarja menteni. Arról is beszélt, hogy a Budapest Fejlesztési Központ korábbi mérései szerint a terület szennyezettsége messze nem olyan veszélyes, mint például az óbudai gázgyáré, alapvetően gázolajjal átitatott a talaj, de nem nagy mélységben, inkább az illegálisan lerakott hulladék jelent nagyobb gondot.
A koncepciót ismertetve azt mondta, úgynevezett 15 perces várost terveznek, ahol minden negyedórán belül elérhető, benne egy zöld belső tengellyel, autómentes területekkel, gyalog- és kerékpárutakkal. Új vasútállomás lenne a közlekedési csomópont, ennek környékén jelenhetnek meg magasabb házak. A projekthez nélkülözhetetlen szerinte a Szegedi úti felüljáró megépítése, illetve az M1-es földalatti meghosszabbítása.
„Ez mind része volt a 300 milliárd forintos kormányzati kötelezettségvállalásnak. Ha az arab befektetőnek megépítették volna, akkor egy magyar tulajdonosnak miért ne”
– vetette fel Vitézy Dávid, és hozzátette, az arab befektetővel ellentétben ahhoz nem ragaszkodnak, hogy a reptéri vasútnak ott legyen a végállomása.
„A kormány mindent vállaljon Budapest felé, amit az arab befektetők felé vállalt” – mondta, és jelezte, 25 hektáros közpark létesül majd a terület északi részén, pedig a szerződés szerint csak öt százalék, négy hektár lett volna zöld terület. Végül felidézte, hogy közérdek mentén kell fejleszteni a várost, és ez Podmaniczky Frigyes idején megtörtént, amikor az Oktogon és az Andrássy út a kormány, a város és a magántőke együttműködésében valósulhatott meg.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
