A főpolgármester Budapest igazi problémájának azt tartja, hogy az önkormányzatnak nincs pénze, nem azt, hogy „politikai értelemben milyen közgyűlési többség van vagy hogy nincs főpolgármester-helyettes”.
Karácsony Gergely a Republikon Intézet „Budapest két tűz között” című hétfői, budapesti konferenciáján, nyitó előadásában úgy fogalmazott: a város egy gazdasági válság mélypontján van, emellett egy kormányzati sarcpolitika áldozata is. „Azt érzem, hogy a két legnagyobb frakció, a Fidesz és Tisza Párt frakciói szempontjából a fővárosi közgyűlés valójában egy csatatér, ahol nem a Budapesttel kapcsolatos vitákat kell megbeszélni, hanem a 2026-os parlamenti választásra kell muníciót gyűjteni” – mondta.
Hozzátette: az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Fidesz mindenre nemmel szavaz, így a tízfős Tisza-frakció nélkül nem tudnak döntéseket hozni. „Ha csak a város ügyeire fókuszálnánk, akkor is nagyon nehéz lenne előre jutni, ehhez képest az országos politika villámai csapkodnak a fejünk felett” – jelentette ki a főpolgármester, megjegyezve: nem a város ügyei blokkolják a működést, hanem annál sokkal nagyobb problémák. Karácsony Gergely azt mondta, a mai kor jellemzője, hogy miközben a világ összetett, globális, nehezen megoldható problémákkal szembesül, a politika a leegyszerűsítések és a hamis válaszok korszakát éli.
„Nagyon komplex, bonyolult kérdésekkel szembesülünk, amelyekre hosszú távú döntéshozatalban transzparens, érveket meghallgató módon kéne válaszokat adni, de nem ez a korszellem” – mondta.
Baranyi Krisztina, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) fővárosi frakciójának képviselője az előadást követő panelbeszélgetésen hangsúlyozta, nem szabad elbagatellizálni, hogy nincs főpolgármester-helyettes. Rámutatott: ha a törvényes működés feltételei nem állnak fenn, akkor „a Fidesz által vezetett kormányhivatalnak igenis van ahhoz joga, hogy főpolgármester-helyettest nevezzen ki, költségvetést alkosson, felszólítsa a főpolgármestert a törvényes működés helyreállítására, és ha ez nem következik be, akkor a magyar parlament feloszlathatja a fővárosi közgyűlést”.
Kitért arra is, hogy a fővárosi választók 70 százaléka ellenzéki, a közgyűlés mégsem tud erőt felmutatni a kormánnyal szemben. „Egy ilyen széttagolt, láthatóan nem egyfelé húzó, nem ellenzéki vezetésű város hiába is áll oda a kormány elé, hiszen látszik a mi állapotunk. Nyilván magasról tesznek a fejünkre” – fogalmazott a ferencvárosi polgármester.
Szaniszló Sándor, a DK fővárosi frakcióvezetője azt mondta: a közgyűlés már eljutott néhány fontos szavazásig, de még mindig nem találják „az ellenszerét a kivéreztetésnek.”
Tájékoztatása szerint 89 milliárd forint a szolidaritási adó, amit „mindenáron be akarnak hajtani a fővárostól, még akkor is, ha ezzel azt kockáztatják, hogy alapvető szolgáltatások nem fognak működni”. Problémának nevezte továbbá, hogy
az uniós források elakadtak, emiatt a főváros is hátrányban van, mert nem tudja felhasználni a neki járó pénzt.
Szaniszló Sándor közölte: a főváros annak ellenére is működik, hogy nincs szervezeti és működési szabályzata, mivel a főpolgármesternek „elég kemény jogosultságai vannak ahhoz, hogy fontos ügyekben el tudjon járni, akár egyedül is”. A főpolgármester-helyettesek hiánya azonban a politikus szerint problémás lehet, mert alkalmat adhat arra, hogy a főispán beavatkozzon.
Barabás Richárd, a fővárosi közgyűlés Párbeszéd-frakciójának vezetője azt emelte ki: Budapest az ország gazdasági és kulturális erőtere, ami itt történik, az meghatározza az ország egészének gazdasági, kulturális és szellemi életét, ezért fontos lenne „a szokásos törésvonalakon felülemelkedni”.
Megjegyezte továbbá: Budapestnek 35 százalék körüli részesedése van az ország GDP-jéből, ehhez képest az adók 94-96 százalékát elviszi a központi költségvetés. A meghívó szerint felkért fővárosi frakcióvezetők közül Szentkirályi Alexandra (Fidesz), Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) és Ordas Eszter (Tisza Párt) nem vett részt a rendezvényen.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
