Komoly hazardírozásba kezdett a Karácsony Gergely főpolgármester vezette főváros azzal, hogy a Nánási út–Királyok útja mentén akarja megoldani a III. kerület árvízvédelmét. A több szakmai fórumon is elvetett terv felmelegítése, a milliárdos költségű hatástanulmány elkészítése nemcsak anyagi szempontból, de az ott lakók életminősége szempontjából is súlyos kérdéseket vet fel.
„Semmilyen észszerű indok, semmilyen műszaki megfontolás nem szól a Nánási út–Királyok útja és a part közötti területnek az árvízvédelemből való kizárása mellett” – olvasható abban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Geotechnikai és Mérnökgeológiai Tanszéke által készített, 2017 márciusában publikált összehasonlító tanulmányban, amelyet most figyelmen kívül hagyva mégsem a Római-parton, az ingatlanok kerítése mentén oldaná meg a főváros új vezetése a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét.
A Karácsony Gergely (Párbeszéd) főpolgármester által mellőzött szakmai anyagban hatvan szempont alapján vetették össze a két lehetséges árvízvédelmi vonalat. A főváros hivatalos honlapján, a Budapest.hu oldalon elérhető szakértői elemzés szerint műszaki szempontból a két nyomvonal hasonló hosszúságú és magasságú árvízvédelmi fal építését tenné szükségessé, és hasonló fenntartási, üzemeltetési költségekkel járna.
A dokumentumot jegyző Móczár Balázs és Farkas József szerint azonban különbség mutatkozik egyebek mellett a védett terület nagysága, a lehetséges árvízi károk vagy a Duna szennyeződése szempontjából. Ráadásul a Nánási úti nyomvonal mentén a védőtávolság kialakítása miatt a három évvel ezelőtti állapot szerint összesen 716 fát kellene kivágni, 586-ot az út mentén, 130-at magánterületen. Az is gond, hogy a kivágott fák pótlására a szűk keresztmetszet miatt helyben maradéktalanul nincs lehetőség.
Hetven hektár terület maradhat kiszolgáltatva a Dunának Fotó: MTI/Kallos Bea
A szakemberek a Nánási út–Királyok útja kapcsán külön megemlítik a sűrű közműellátottságot, amelyek kiváltása igen megdrágítja és nehezíti a beruházást. Az is kérdéses, hogy az építkezés ideje alatt az ott élők miként tudják megközelíteni otthonaikat. Külön felhívják a figyelmet arra is, hogy 820 méter hosszon nincs elég közterület a gátépítéshez, ezért 56 ingatlan esetében akár részleges kisajátítás is felmerülhet.
A tanulmány a költségeknél is jelentős eltérésre mutat rá: 2017-ben a parthoz közelebbi mobil gát esetén 19 milliárd forint, míg a Nánási út–Királyok útja vonalon több mint 25,5 milliárd forint költséggel számoltak. Problémát jelent az is, hogy a partközeli védművel szemben, az út mentén felépítendő gát kivitelezésekor egy esetleges árvíz esetén nincs alternatív védekezési nyomvonal.
A mintegy 55 ezer ember életét és anyagi javait védő római-parti gát ügye 2006 óta húzódik. A Demszky Gábor (SZDSZ) vezette főváros – a műszaki ajánlásokat figyelembe véve – egy partközeli védmű mellett tette le a voksát. Karácsony Gergely elődje, Tarlós István a projekt alakulása során több ízben kikérte szakértők véleményét: 2013-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnika Tanszéke által kiadott szakvélemény támogatta a partmenti mobil gát tervét. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia is szakvéleményt adott ki, majd a már idézett összehasonlító tanulmány is a partmenti védekezést tartotta jobbnak.
Az előző ciklusokkal szemben a Fővárosi Közgyűlés múlt szerdai döntése alapján a Nánási út–Királyok útján kialakítandó védmű megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, valamint a hullámtéri terület közösségi tervezésére 1,9 milliárd forintot különített el. A döntéssel újabb évekkel tolódik a III. kerület árvízvédelmének megoldása.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
