Kapu Tibor – A második magyar kutatóűrhajós Kuklis Katalin2025. 07. 14., h – 13:10
Néztek már fel nyári éjszakán a csillagos égre? Szédültek már bele a gondolatba, hogy micsoda – emberi ésszel alig felfogható – távolságokra vannak tőlünk a bolygók és a csillagok? Tűnődtek már azon, milyen porszemnyi az ember? A napokban néhány földi halandónak újra lehetősége adódott elszakadni az emberi léptéktől, és megtapasztalni a világűr határtalanságát. Kapu Tibor – magyar mérnök, kutatóűrhajós, az Ax-4 küldetés tagja – egy közülük.
2025 nyarán Magyarország történetének második kutatóűrhajósa hagyta maga mögött a Kármán-vonalat, azt a nagyjából 100 km-es távolságot, amely a világűr határa. 400 kilométerre a földfelszíntől kering ugyanis a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás, ez volt a végcélja az Axiom Space vállalat Ax-4 missziójának.
A Nemzetközi Űrállomás
1998 óta kering ez a hatalmas laboratórium valahol a fejünk felett, amely 92 perc alatt kerüli meg a Földet. A Nemzetközi Űrállomás ugyanis egy több ország együttműködésével létrehozott állomás és kutatóközpont, amelynek célja a hosszú távú űrbéli élet és munka tanulmányozása, valamint különböző tudományos kísérletek elvégzése a mikro-gravitációs környezetben. Az itt végzett kutatások eredményei fontos lépések az emberiség hosszabb távú űrutazási terveiben, például akár jövőbeli Mars-missziók előkészítésében is. Az állomáson 2000 óta mindig tartózkodnak űrhajósok, akik időszakosan váltják egymást, de sokan több hónapig is élnek a súlytalanság állapotában, mondhatni, a végtelenbe zárva. Ide érkezett 2025. június 26-án, bő egy nappal a kilövés után az Ax-4 misszió csapata, hogy megkezdje 14 napos küldetését az ISS fedélzetén.
International Space Station (ISS) – Nemzetközi Űrállomás
Hungarian to Orbit (HUNOR) – Magyart a Föld Körüli Pályára (magyar űrhajós program)
European Space Agency (ESA) – Európai Űrügynökség
National Aeronautics and Space Administration (NASA) – Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (USA)
Magyart az űrbe?
Hosszú, évekig tartó folyamat előzte meg a dokkolást, vagyis a Dragon űrkapszula júniusi kikötését az űrállomáson. A magyar kormány már 2021-ben bejelentette, hogy Farkas Bertalan 1980-as küldetése után hamarosan újra magyar űrhajóst küldenek az űrbe, vagyis 45 év után újra teret kapnak a magyar tudósok által kifejlesztett programok és kísérletek. Ehhez elsősorban meg kellett találni a megfelelő személyt, aki a nemzetközi misszió négyfős csapatában elfoglalhatja helyét. Útjára indították tehát a HUNOR-programot, amelynek hangsúlyos része volt a legalkalmasabb magyar űrhajós kiválasztásának folyamata. Nagy érdeklődés övezte a felhívást, több ezren jelentkeztek, végül 244 érvényes pályázatból választottak jelölteket. Érdekesség, hogy a jelentkezőknek csupán 16 százaléka volt nő, így nem csoda, ha az utolsó rostába is 4 férfi került. Ferencz Orsolya miniszteri biztos szerint mindez a nők önbizalomhiányával hozható összefüggésbe, és hangsúlyozta, a jövőben jobban oda kellene figyelni arra, hogy a lányokban már kiskoruk óta tápláljuk és támogassuk a természettudományos érdeklődést.
A kiválasztott
A programra bejelentkezők közül az legutolsó szakaszig jutó négy jelöltet már olyan körülmények között trenírozták, amelyek az űrállomás adottságait modellezték. Kevesebb mint 50 négyzetméteres konténer létesítményben kellett dolgozniuk több napon át, teljes izolációban, vagyis elszigetelve a külvilágtól. „Még hangszórókon YouTube-ról letöltött gépzajt is engedtek, amilyent az ISS-en hallhat az ember,” nyilatkozta még az utazás előtt Kapu Tibor. „Ráadásul, az időbeosztásunkat is úgy tervezték meg, mint az űrállomáson. Tehát meg volt szabva, mennyit aludhatunk, és csak minimális időt kaptunk a reggeli rutin elvégzésére. De kaptunk orvosi feladatokat is, újra és újra le kellett magunkat tesztelni. A reggeli briefing után pedig elindult a munkanap, és hasonló kísérleteket végeztük el a nap folyamán, amilyenek majd az ISS-en is várnak ránk. Majd további tesztek és ügyeletek következtek…”
Ha elképzeljük, hogy mindezek az elszigeteltségben, majd fent a súlytalanság állapotában még nagyobb kihívást állítanak az ember elé, akkor megérthetjük, hogy a kiválasztás folyamata rendkívül komplex volt és valóban mindenre kiterjedt. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kiválasztottak személyében új példaképek születtek: 2024 májusában nevezték ki az akkor 32 éves Kapu Tibor gépészmérnököt és pilótát a kutatóűrhajósi pozícióra, és 34 éves Cserényi Gyulát pedig tartalékűrhajósként a misszióra. Az ő kiképzésük pedig tovább folytatódott Magyarországon és az Egyesült Államokban is. De a küldetésre végül csupán egy személy indulhatott: Kapu Tibor.
Bár Kapu Tibor az első magyar kutatóűrhajós az ISS-en, járt már előtte is magyar a Nemzetközi Űrállomáson, mégpedig Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly személyében, aki 17 évesen emigrált a hatvanas évekbeli Magyarországról, ma pedig az Egyesült Államokban él. Simonyi űrturistaként két alkalommal is megfordult már az űrállomás fedélzetén (2007-ben és 2009-ben), ahonnan magyarul is köszöntötte honfitársait.
Súlytalanság és csend
2025. június 25-én, helyi idő szerint hajnalban elindult az Axiom 4 küldetés a floridai Kennedy Űrközpontból. A Crew Dragon űrkapszula egy Falcon 9 rakéta tetején emelkedett a világűrbe. A fedélzeten négy űrhajós utazott: az Ax-4 küldetés parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson ötödszörre indult az űrbe, a többiek első űrutazásukon vettek részt. Shubhanshu Shukla indiai pilóta, Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel- és Kapu Tibor magyar küldetésspecialista a kapitánnyal együtt egy csapatot alkot, s ezt az egységet valószínűleg nem lehet majd könnyen felbontani a hazatérés után sem.
Mára Kapu valódi űrutazóvá vált. Lelkesen és egyre rutinosabban jelentkezett be az élő összeköttetések során – elhivatottsága és a küldetési iránti elkötelezettsége nem csökkent az állomáson eltöltött idő alatt sem. Különleges élményként könyvelte el magában a kilövés pillanatait, amelyről így számolt be:
„Az űrhajós kiképzés részeként végeztünk centrifugális és egyéb képzéseket, amelyek szimulálják az indítás során tapasztalható gravitációs erőket. Viszont amikor tényleg átéled, az sokkal jobb, sokkal másabb! Hatalmas élmény, óriási energialöket! A gyorsulás, a zaj, a rezgés – mindez 8 és fél percig tart –, majd hirtelen minden megáll! Csak csend van. És akkor megérkezel a mikrogravitációba. Ez volt az egyik legjobb érzés és a legjobb dolog, amit valaha tapasztaltam!”
Élet az űrállomáson
Rengeteg elvégzendő feladattal és kísérlettel érkezett az Ax-4 csapata a Nemzetközi Űrállomásra. A magyar kutatóűrhajós feladatlistája is nagyon hosszú, ő maga legalább 30 kísérlet elvégzésére vállalkozott, amelyek között magyar fejlesztésű űreszközök tesztelése, anyagtudományi kísérletek, távorvoslánál alkalmazott műszerek vizsgálata is megtalálható. De izgalmas növénytermesztési kísérletekről is olvashattunk, amelyek például kifejezetten a súlytalanságban növekvő növény kifejlesztésére irányulnak. Egy hosszútávú űrutazásnak ezek valóban hasznos kellékei lehetnek a jövőben.
De az ISS-ről Kapu élő bejelentkezései során mást is megtudhattunk: nevezetesen hogy ott rendkívül könnyű elhagyni dolgokat. „Az Űrállomásnak van egy sajátos szellemisége, vagy tulajdonsága, hogy a tárgyak csak úgy ellebegnek tőlünk szép csendben. Olyan, mintha az Űrállomás szelleme játszana velünk. Sőt, direkt megtréfálna minket.”
A misszió
E sorok írásakor az Ax-4 csapata már megkezdte hazaútját a Nemzetközi Űrállomásról, e sorok olvasásakor pedig elképzelhető, hogy Kapu Tibor két lábbal áll majd a Földön. Bárhogy is alakul, bízzunk a biztonságos és dicsőséges földet érésben!
Kapu elődjéhez, Farkas Bertalanhoz hasonlóan személyes tárgyakat is vitt fel magával az űrkirándulásra. Többek között ugyanazt a TV Macit, amelyet az első magyar űrhajós is meglebegtetett a mikrogravitációs térben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
