Sokkal összetettebb a Jupiteren látható sarki fény – és most a NASA egyik legfejlettebb űrteleszkópja segített jobban megérteni, miben más, mint a földi sarki fények.
Látványos felvételeket lőtt a James Webb Űrteleszkóp a Jupiter északi pólusánál pompázó sarki fényről, melyek százszor fényesebbek a földi sarki fényeknél. A NASA űrteleszkópjának köszönhetően most első ízben lehet ilyen részletességgel látni a Jupiter sarki fényét, olvasható a HVG cikkében.
Mint ismert, a földi sarki fények a napviharokból erednek – a töltött részecskék ütköznek a légkör felső rétegeivel, ez pedig energizálja az ott található gázokat, s végül kialakul a jellegzetes ragyogás. A Jupiter esetében azonban a Napból érkező töltött részecskék mellett van egy másik tényező is – és ezt a felfedezést a James Webbnek köszönheti a tudomány.
Kiderült ugyanis, hogy az óriásbolygó erős mágneses mezeje még a környezetéből is magához tudja vonzani a töltött részecskéket, például azokat is, amelyek az egyik holdján, az Io-n történt vulkánkitörésekből származnak. Ezek a források pedig egy sokkal komplexebb „sarki fényt” eredményeznek a Jupiteren.
Az űrteleszkóp nagy érzékenységű infravörös kamerája (NIRCam) segítségével a szakemberek olyan részleteket, valamint fényes foltokat is meg tudnak figyelni, melyek az elődje, a Hubble révén nem voltak lehetségesek.
Jonathan Nichols, a Leicesteri Egyetem szakembere, aki a felvételeket készítő csoportot is vezette, elmondta: azt szerették volna látni, hogy milyen gyorsan váltakoznak a sarki fények a Jupiteren. Arra számítottak, hogy nagyjából negyedóránként – ehelyett arra lettek figyelmesek, hogy az egész sarkvidék folyamatosan fényben úszik, esetenként másodpercenként váltakozva.
A csapat egyébként egyszerre tudott felvételt készíteni a James Webb és a Hubble segítségével, így az ultraibolya és a közeli infravörös felvételeket is össze tudták vetni – s mint kiderült, előbbi olyan részleteket is meg tudott örökíteni, melyeket utóbbi már teljesen figyelmen kívül hagyott. Hiába, ennyit tesz három évtizednyi technológiai fejlődés.
A kutatók abban bíznak, hogy a mostani eredmények segíteni fognak abban, hogy jobban megértsék a Jupiter mágneses mezejének belső működését – több más kérdés megválaszolása mellett. A gázóriás légkörével kapcsolatban ugyanis még sok az ismeretlen.
HVG
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
