A község területe már nagyon régen lakott volt, de állandó településként, Kápolna néven csak a 13. századi oklevelek említik először, amikor is a Szentgyörgyi grófok faluja volt. Később a Thurzók, Fuggerek, majd az újabb időkben a Pálffyak voltak birtokosai.
Egyes vélemények szerint első temploma a 11. században épült, ezek szerint már Szent István idejében templomos helynek számított. Az a templom, mely részben ma is áll kétségkívül a 13. század közepén épült késő román, ill. kora gót stílusban. Az első Szent Erzsébetnek szentelt templomok közül való. (Szent Erzsébetet 1235-ben avatták szentté.)
A templom szentélye egyenes záródású, bordás keresztboltozata és oszlopfői, akárcsak ablakai már kora gót formákat mutatnak. A templom hajója síkmennyezetű volt, de középen fapillérekkel alátámasztva, így csarnokszerű volt. Ablakai és déli portáléja még a román stílus jegyeit viseli. A nyugati homlokzaton kettős torony volt, román kör- és hármas ikerablakokkal, a két torony között román portáléval.
A falu 16. századi elnéptelenedése a templom lepusztulását is magával hozta. A török elől menekülő horvátok és más telepesek azonban újra benépesítették, és a templomot barokk stílusban újjáépítették. A román kori ablakokat és a portálét befalazták és újakat vágtak, és az egész templomot bevakolták. A déli torony maradványait azonban teljesen lebontották. 1960-62-ben a templom felújításakor a vakolatot eltávolították, így előtűntek a templom középkori román és gótikus elemei, az ablakok és a portálé. A templom belsejében azonban középkori elemként csak a díszítés nélküli szentségház maradt meg és a kora gót bordázat.
Megjelent a Magyar7 2021/46.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
