Csütörtökön robbantott a hírrel a CNN amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva: legalább négy, a Kaszpi-tengerről kilőtt orosz rakéta is Irán területén csapódott be. Az oroszok és az irániak szerint azonban kamu az egész.
Moszkva határozottan visszautasítja az amerikai vádakat, hogy Szíriában dzsihádista célpontokra kilőtt orosz rakéták zuhantak volna le Iránban – írja a Russia Today.
A CNN-el ellentétben mi nem névtelen forrásokra hivatkozunk. Minden célpontunkról készítettünk drónok segítségével légifelvételt a becsapódás előtt és után is
– mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Szerinte a fotókból világosan kiderül, hogy kivétel nélkül minden rakéta célba talált.
Az oroszok verzióját az irániak is alátámasztják. A védelmi minisztérium közölte: egyetlen iráni területre becsapódott orosz rakátáról sem kaptak jelentést – számol be a hivatalos iráni hírügynökség, az FNA. Teherán szerint
ezek a vádak Washington „pszichológiai hadviselésének” részét képezik.
Az orosz védelmi minisztérium kiemelte, hogy a koalíciós partnereivel együtt dolgozta ki és tervezte meg a repülési útvonalat úgy, hogy a rakéták csak elhagyatott területek felett repüljenek, és ne jelentsenek semmilyen veszélyt a civilekre nézve.
A Kaszpi flotta négy hadihajója vett részt a rakétatámadásokban, mégpedig a Gepard-osztályú Dagesztán nevű fregatt, illetve a Buyan-M-osztályú Grad Sviyazhsk, Uglich és Veliky Ustyug korvettek. A rakéták indítását a Kalibr NK (Klub) VLS rakétarendszerrel hajtották végre, amellyel akár 2500 km-es távolságban 3 méteres pontossággal képes eltalálni a célpontot.
Bármennyire is kellemetlen és váratlan volt a kollégáinknak a Pentagonban és Langleyben a precíziós irányítású fegyverekkel indított tegnapi támadásunk az ISIS ellen, akkor is tény, hogy minden rakétánk célba talált
– szúrt oda az amerikaiknak Konasenkov. Ez a kis beszólás is jól mutatja, miről szól ez a vita valójában. Az oroszok nyilván nem voltak feltétlenül rászorulva, hogy 1500 km-es távolságból támadják az Iszlám Államot. Ezzel az akcióval azonban megmutatták, hogy nem csak elméletben képesek erre a bravúrra, hanem
meg is engedhetik maguknak ezt a luxust.
Ez nyilván nem tette nyugodtabbá a Pentagon vezetőinek álmát, akiknek eleve roppant kínos, hogy a nyugati közvélemény nagy része Putyinban az „ukrajnai agresszor” helyett egyre inkább a „szíriai rendteremtőt” látja. Hogy az orosz rakéták iráni lezuhanása valóban megtörtént, vagy pusztán egy washingtoni kommunikációs válságtanácskozás terméke, talán sosem derül ki.
Az azonban elég tanulságos, hogy a CNN névtelen források súgására épülő sztoriját a hazai és a nemzetközi sajtó nagy többsége szinte kész tényként vette át. Ha mást nem, annyit megtudhattunk ebből a történetből, hogy a szíriai orosz hadjárat kezdete óta Moszkva „háborús propagandájáról” (olykor nem is alaptalanul) vitriolos hangnemben író fősodratú média
milyen gyorsan félreteszi a kétkedő forráskritikus hozzáállást, ha Putyinékat lehet savazni…
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
