Kamala Harris nagyot lódíthatott az amerikaiak afganisztáni kivonulásáról

Súlyos valótlanságokat állított az Egyesült Államok alelnöke a kudarcba fulladt afganisztáni kivonulásról és a Donald Trump volt elnök által felvázolt béketervről a CBS amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Súlyos hazugságon vagy feledékenységen kapta a Breitbart News amerikai hírportál Kamala Harris amerikai alelnököt, aki vasárnap a CBS-nek nyilatkozva kijelentette: „Teljes mértékben támogatta” Joe Biden elnök döntését, hogy a „végtelen háború után” kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból.

A demokrata párti alelnök azt állította, hogy az előző elnök, Donald Trump az afgán kormány nélkül tárgyalt a békemegállapodásról, Biden pedig egyszerűen tiszteletben tartotta az elődje által kötött megállapodást.

Harris szerint ebből fakadóan a Biden-adminisztrációra nehezedett a kivonulás felelőssége, és kijelentette, hogy csak meghosszabbította volna a konfliktust, ha nem tartják be a tálibok és az Egyesült Államok között létrejött korábbi megállapodást.

Harris azonban nem mondott igazat – hívja fel a figyelmet az amerikai konzervatív portál.

Hírdetés

Lapbeszámolók szerint ugyanis mind az „afgán kormánytisztviselők, mind a tálib vezetők” jelen voltak a tárgyalásokon, amelyeken az amerikaiak komoly feltételeket szabtak arra vonatkozóan, hogy 2021 tavaszára miként hagyják el az ázsiai országot.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter mindkét féllel és katari vezetőkkel is találkozott. Erről nemcsak a Breitbart írt, hanem számos amerikai lap, köztük a Washington Post is, amely 2020 szeptemberében számolt be arról, hogy az afgán kormány szemtől szembe került a tálib vezetőkkel a katari Dohában tartott béketárgyalásokon, amely egy megnyitóünnepséggel kezdődött Pompeo részvételével.

A volt külügyminiszter korábban a Breitbartnak nyilatkozva közölte:a tálib vezetőkkel lezajlott tárgyalások határozták meg érdemben az Egyesült Államok kivonulásának kereteit Afganisztánból,beleértve a legfontosabb feltételt is, miszerint a tálibok nem rejtegetnek és fogadnak soraik közé terroristákat. A tálib vezetők pedig kötelezettséget vállaltak arra, hogy a továbbiakban nem kooperálnak dzsihadista szervezetekkel, kiváltképp az al-Kaidával, mint tették azt előző hatalomgyakorlásuk idején, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt és után.

Míg a Trump-adminisztráció célja az volt, hogy 2021 tavaszára kivonja az összes amerikai katonát az országból, Kamala Harris a CBS-interjúban nem említette sem ezt, sem a határidő betartása érdekében a tálibokkal elfogadtatott további szigorú feltételeket.

Pompeo szerint a tárgyalásokon leszögezték: a feltételek betartását az amerikai fél folyamatosan és szigorúan ellenőrzi, mielőtt teljesítené a megállapodás rá vonatkozó részét. Biden azonban a megállapodásban rögzített határidő helyett három hónappal későbbre halasztotta a csapatkivonásokat, ami kiváltotta a tálibok agresszióját és további amerikai életeket követelt, pedig az eredeti május eleji időpontban az időjárási viszonyok is hátráltatták volna a tálib hatalomátvételt.

Végül Biden nemcsak az elődje által meghatározott feltételek tiszteletben tartása nélkül vonult ki Afganisztánból, hanem több milliárd dollárnyi amerikai katonai felszerelést is hátrahagyott a tálibok számára. A fővárost, Kabult sem biztosíttatta, mielőtt sietve kivonta az amerikai csapatokat, több ezer amerikai állampolgárt és szövetségest hagyva utánuk – emlékeztet a Breitbart.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »