Történelmi terhek bonyolítják Ukrajna és legkitartóbb európai támogatója, Lengyelország kapcsolatát. A nagy összeborulás mögött egyre inkább egyfajta „történelmi háború” bontakozik ki a két társadalom között.
Banderával nem lehet Európába menni – erre a Do Rzeczy hetilapnak nyilatkozva figyelmeztette Kijevet Jaroslaw Kaczynski. A kormányzó Jog és Igazságosság elnöke kijelentette, mindennek van határa, s nem fogják tétlenül nézni, hogy Ukrajnában olyan emberek kultusza alakuljon ki, mint Sztepan Bandera, akik lengyeleket irtottak, s kegyetlenségben felülmúlták a németeket is. Ezt megelőzően az ukrán közlekedési miniszter Bandera kijevi újratemetésére tett javaslatot. Varsó türelmét az is próbára tette, hogy néhány hete SS Galicia felirattal meggyalázták az egyik felégetett lengyel falu helyén álló emlékművet.
A második világháborús volinyi – más néven volhíniai – tragédia történelmi megítélése már egy ideje árnyékot vet Kijev és Varsó kapcsolataira. Tavaly nyáron a lengyel parlament mindkét háza határozatot fogadott el, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlást. Közben egyezség született arról, hogy a két ország történészei közösen fogják megvizsgálni a volinyi mészárlás körülményeit. Ezt az együttműködést alaposan megnehezíti, hogy Kijev nem akar és nem tud szembenézni a múlttal. Ezt mutatja két volt elnök, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko „bocsánatkérése” is, amelyben meghajolnak ugyan a volinyi áldozatok előtt, egyúttal emlékeztetnek az ukránokkal szemben elkövetett igazságtalanságokra, és tiszteletet kérnek a banderista harcosoknak. Az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes pedig történelemhamisító szovjet propagandát emlegetve kifejtette, Ukrajna csak akkor kér bocsánatot, ha bizonyítást nyer, hogy az UPA valóban „rossz dolgokat művelt”.
Mindennél árulkodóbb, hogy az Ukrán Felkelő Hadsereg egykori parancsnokának, a posztumusz Ukrajna hősévé nyilvánított Roman Suhevicsnek a fia a kijevi parlamentben jelenleg a radikálisok frakcióját erősíti. Az ukrán nacionalisták nézeteit nyíltan képviselő Jurij Suhevics a Gazeta Wyborczának nyilatkozva neokolonialista ambíciókkal vádolta meg a szerinte a fogát ukrán területekre fenő Lengyelországot, s a „már Varsótól megszokott hátbaszúrásként” értékelte a Szejm említett döntését. A lengyeleket irtó UPA parancsnokának fia ezt provokatív, soviniszta megnyilvánulásnak tartja, amely szerinte álszent módon figyelmen kívül hagyja a konfliktus gyökereit, az ukrán földek brutális megszállását. „Volhíniában 1943-ban a nép felkelt a lengyel megszálló gyarmatosítók ellen, partizánháború folyt, áldozatokkal” – osztotta meg a történtekről saját olvasatát Suhevics.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
