Az urnazárás után közzétett felmérés szerint a kormányzó jobboldali párt a szavazatok 36,8 százalékát szerezte meg, de az ellenzéknek van esélye kormányt alakítani.
Este 9 órakor véget értek a parlamenti választások Lengyelországban. Az Ipsos exit poll felmérése szerint a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) a szavazatok 36,8 százalékát kapta. Ezzel 200 képviselője lenne a 460 fős szejmben.
A második helyen a Polgári Koalíció (KO) választási pártszövetség végzett, a voksok 31,6 százalékát szerezte meg, ez 163 mandátumot jelent. A szövetség vezető ereje Donald Tusk pártja, a liberális, mérsékelten jobboldali Polgári Platform (PO).
Harmadikként futott be a centrista-jobbközép Harmadik Út választási pártszövetség (a Lengyel Parasztpártból (PSL) és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló tömb) a szavazatok 13 százalékával.
A baloldali pártokat tömörítő Új Baloldal pártszövetség (Nowa Lewica) 8,6%-ot szerzett. Az Euronews szerint "szélsőjobboldali" Szabadság és Függetlenség Konföderáció csak 6,2%-ot kapott, ezzel nem jut be a parlamentbe, mert a bejutási küszöb pártoknak öt, pártszövetségeknek viszont 8 százalék.
Ha a felmérés adatai helytállóaknak bizonyulnak, akkor egyik pártnak sem lesz egyedül parlamenti többsége, nyolc év után azonban feltehetőleg nem folytathatja a kormányzást a PiS, mert a Harmadik Út és az Új Baloldal a KO-val képes koalíciót alkotni.
Donald Tusk az exit pollok közlése után azt mondta, hogy az ellenzéki pártoknak elegendő voksuk van ahhoz, hogy megnyerjék a választást. "A demokrácia győzött. Lengyelország győzött, a PiS uralmának vége" – tette hozzá.
A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.
A részvételi arány 72,9 százalékos volt. Ez csaknem 12 százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon, 2019-ben volt.
Tóka Gábor elemző arra hívta föl a figyelmet, hogy a választási közvélemény-kutatások eléggé pontosak Lengyelországban, a választási rendszer aránytalanságai miatt mégis nehéz előrejelezni, hogy a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság Párt és szövetségesei, vagy annak a liberálisabb konzervatívoktól és kereszténydemokratáktól a baloldalig terjedő ellenzéke nyerhet-e parlamenti többséget.
A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta.
Sylwester Marciniak, a lengyel országos választóbizottság (PKW) elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.
(Euronews nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
