Juszt László befejezte pályafutását, megcsinálta utolsó műsorát.
Egyrészt jó hír, mert ezzel csökken a viszkető demagógia az éterben.
Másrészt rossz, mert Juszt azok közé tartozik, akik minden megszólalásukkal akaratlanul az ellenfelet támogatják.
Én egyébként rendszeresen néztem, számomra szórakoztató a szélsőség ami képvisel. Juszt pedig ideális ehhez.
Egyrészt hiányzik belőle bármilyen újságírói profizmus, ő nem választ akar az interjúalanytól, hanem megerősítést, s mérges lesz, ha ezt nem kapja meg. Ő közíró, nem újságíró, csak utóbbinak leplezi magát.
Nem is kérdez, hanem provokál. A legjobb, amikor szabályosan belevörösödik abba, hogy az interjúalanya nem követi az általa meghatározott vonalat. Kedvencem egy 2009-es interjúja TGM-mel, ahol TGM sorra ellentmond a ballib tabuknak, amit Lacika egyre dühödtebben konstatál.
Lacika mintapéldánya a 90-es évekbeli ballib médiamunkásnak: ő mindent mindenkinél joban tud, hiszen megtanulta a szent egyetlen ballib igazságot, s aki másban hisz, az vagy hülye vagy gonosz.
Akkor ez dühítő volt, mert a fajtája uralt mindent. Ma már viszont kifejezetten szórakoztató, hogy a partvonalra vetődve görcsösen úgy tesz, mintha még lenne komoly közönsége.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
