Varga Mihály szerint nem biztos, hogy a jelenlegi összetételű Európai Bizottsággal (EB) van értelme a tárgyalásoknak a következő uniós ciklus költségvetéséről, mivel a 2019-es európai parlamenti választások után új testület áll majd fel, és annak elnökét várhatóan nem Jean-Claude Junckernek hívják majd.
A pénzügyminiszter erről az Origo portálon szombaton megjelent interjújában beszélt, kifejtve, hogy az új összetételű EB-nek meg kell adni a jogot, hogy ő állítsa össze a hivatali idejét érintő büdzsét.
Furcsa helyzet a mostani, amikor egy olyan testület akar költségvetési sarokszámokat áterőltetni, amelyet már nem fog érinteni, és a végrehajtására nem lesz módja.
Nagyon valószínűnek tartom, hogy az új, megalakuló Európai Bizottság állítja össze az új költségvetést
– mondta.
Varga Mihály szerint az unió korábbi alapértékei alapján kellene kialakítani a büdzsét. A gazdasági fejlesztéseket ott kell megvalósítani, oda kell nagyobb mértékben koncentrálni, ahol még van lemaradás.
„Egyfajta csendes belső gazdasági háború folyik” – jelentette ki. A kiküldetési irányelv, a szociális pillérről szóló viták mögött valójában ez áll, és ebbe a sorba illeszkedik a hétéves költségvetés tervezete is, amely Közép-Kelet-Európától elvenne, a mediterrán országok javára – mondta.
A pénzügyminiszter a gazdaság állapotáról szólva kiemelte: mindenkit pozitív értelemben lepett meg a második negyedéves kedvező növekedési adat, „amivel dobogósok vagyunk az Európai Unióban”. A miniszter reálisnak látja az idei évre várt 4 százalék fölötti növekedést, miután az első fél évben 4,5, a második negyedévben 4,6 százalékkal nőtt a GDP.
A Pénzügyminisztérium továbbra is 2,4 százalékos hiánycél teljesülésével számol
– mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy a pénzforgalmi hiány év közben ugyan megugrott, de ennek oka csak az uniós finanszírozás mechanizmusa.
Varga Mihály szerint a belső folyamatok a gazdaság további bővülését vetítik előre, a következő hónapokban inkább kívülről, a világgazdaságból érkező piaci zavarok okozhatnak negatív meglepetést.
Azonban ezzel kapcsolatban hangsúlyozta azt is, hogy a külső problémákra az ország felkészültebb most, mint a 2010-es évek elején volt.
Az ország külső finanszírozási pozíciója stabil, jelentős a tartalék a költségvetésben, a korábbi 83 százalékról 73 százalékra csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, és annak devizaaránya 20 százalék alá csökkent, a finanszírozás, akár egyedül a forintpiacról is megoldható – sorolta a pénzügyminiszter.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
