Nagy készülődés előzi meg Jean-Claude Juncker szerdai strasbourgi évértékelő-programadó beszédét. A volt luxemburgi kormányfő nevéhez 2014-es kinevezése óta rengeteg program és stratégia kötődik; most úgy hírlik, az oktatás területét szeretné megtámogatni. De a Juncker által sokat hivatkozott stabilitási és növekedési paktummal kapcsolatban két jelentős probléma is van. Ez az uniós szabályrendszer kimondja, hogy a tagországoknak rendezett államháztartási gazdálkodást kell folytatniuk, de mindenekelőtt a 60 százaléknál magasabb külső eladósodottságot és a 3 százaléknál nagyobb költségvetési hiányt kerülniük kell. Erre azért van szükség, hogy az unió egésze tudja tartani az egyenletes, kiszámítható fejlődési pályát, és semelyik ország ne borítsa fel azt túlzottan egyedi politikákkal. Ám felmentést mindig lehet kapni a szigorú szabályok alól, legutóbb Spanyolországnak és Portugáliának engedte el a bizottság a büntetést, amit a túlzott deficit miatt kellett volna rájuk kiszabni. Az egyik probléma tehát éppen ez: a szabályokat nem teljesítő országok felmentése további tagállamokat bátorít arra, hogy semmibe vegyék a stabilitási paktumban foglaltakat. A másik probléma, hogy a gazdasági növekedését tekintve igencsak halványan muzsikáló Európai Unió nem adósíthatja el nagyon magát annak érdekében, hogy fellendülést generáljon.
A Juncker-vezetés tehát lépett, és elindította a Stratégiai Beruházások Európai Alapját (EFSI), amely 2018 végéig 315 milliárd eurót pumpálna az EU-s gazdaságokba. Több más befektetésösztönző lehetőség is épül a programra, nagyon sokat várnak tőle Brüsszelben nem utolsósorban a kis- és középvállalatok megerősödését. A Juncker-bizottság tavaly szociális dialógust is indított a tagállamok szakszervezeti partnereivel. Ez a mechanizmus harminc éve működik, még Jacques Delors akkori főbiztos indította el, viszont három évtized alatt a fórum kiüresedett, ráadásul az újabb EU-tagok megérkezésével még bonyolultabb lett az egyeztetés. Mindeközben a munkapiacon általános problémává vált a túlzott mobilitás (a cégek munkaerő-megtartó képessége az öldöklő versenyben például nagyon gyenge lett, a munkaerőhiány egész országokat sújt, a termelési lánc egyre gyorsabb változását nem tudja követni az oktatás).
A brüsszeli hírportál, a Politico szerint éppen a fent említettek miatt Juncker szerdán újabb ötlettel állhat elő az uniós gazdaságok felpörgetése érdekében. Ez pedig az volna, hogy a bizottság a stabilitási paktumban jelölt 60 és 3 százalékos küszöb betartatásától eltekintene, ha a nemzetgazdaságok az oktatásba és a képzésbe öntik a pénzt, illetve ha az ilyen programokra vesznek fel hiteleket.
Éppen erről beszélt Harlem Désir, a francia kormány Európa-ügyi minisztere egy nemrégiben tartott szlovéniai nemzetközi konferencián is. Szóvá tette, hogy a fiatalok számára végre nemcsak az Erasmus-programon keresztül kellene vonzóvá tenni az uniót. Ideje elindítani olyan csereprogramokat is, amelyek nem egyetemistákhoz szólnak, hanem alap- vagy középfokú, de versenyképes szakképzettséget kereső diákokhoz.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 12.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
