A budapesti Párbeszéd Házában november 20-án tartott, a Jezsuita Roma Szakkollégium által szervezett vitaesten négy keresztény egyház szakértői és roma fiatalok vettek részt, akik A romák társadalmi felemelkedését támogató apostoli munka – a keresztény felekezetek perspektívái címmel meghirdetett esten a romapasztoráció eredményeit, kihívásait és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg.
Segítség, szakkollégiumok, együttműködés, közösségépítés, hitélet, összetartás – ezeket nevezte a keresztény egyházak legfontosabb feladatának a romák társadalmi felemelkedésének támogatásánál a Jezsuita Roma Szakkollégium által szervezett vitaest nagyobbrészt fiatal romákból álló közönsége.
A kerekasztal-beszélgetésen a romapasztoráció eredményeit, kihívásait és jövőbeli lehetőségeit vitatta meg Durkó Albert, az Országos Pünkösdi Cigánymisszió vezetője; Káli-Horváth Kálmán író, A cigányok pasztorációjának teológiája című könyv szerzője, a RefoRom Református Roma Szakkollégium igazgatója; Makkai László görögkatolikus pap, pasztorálpszichológus, a Miskolci Görögkatolikus Roma Szakkollégium igazgatója; és Oláh Zsolt, a magyar jezsuiták romaügyi delegátusa, a Jezsuita Roma Szakkollégium igazgatója, Szigeti Szabolcs közgazdász-szociológus moderálásával.
A vitaest elején a mintegy hatvan résztvevő először pár percben szomszédjával osztotta meg tapasztalatait, elképzeléseit a romapasztorációval és a többségi társadalom hozzáállásával kapcsolatban.
Eredmények a romapasztorációban
Az egyházak eddig elért eredményeiről Durkó Albert azt mondta,
akihez nem lehajolni kell, hanem melléjük állni, ahogy Isten is megtette ezt velünk. Makkai László hangsúlyozta, hogy az örömhír megosztása, a gyermekek és családok tanítása csak akkor hiteles és eredményes, ha a munka szívből, valódi hivatástudatból és Isten erejéből születik. Oláh Zsolt kiemelte, már az is óriási eredmény, hogy az egyházak aktívan bekapcsolódtak a romapasztorációba.
Káli-Horváth Kálmán szerint minden felekezetben jelen voltak olyan „szent őrültek” és próféták, akiket Isten küldött e területre, ezek a magok növekedtek és ma már nem kérdés: az egyháznak dolga, helye van a romák között, sőt, erőforrása ez a közösség.
Azzal kapcsolatban, hogy történt-e már áttörés a romák pasztorációjában, Makkai László sok sikerről és gyümölcsről számolt be, példának hozta, amikor a roma szakkollégium egykori diákjai esküvőkre, keresztelőkre hívják, keresztény óvodai felvételihez kérnek ajánlást gyermekeiknek. Ugyanakkor szerinte
Oláh Zsolt a roma szakkollégiumokat tartja mérföldkőnek, de a cigányokért végzett egyházi szolgálat még az út elején jár, ott várat magára az áttörés. Megemlítette, hogy a közeljövőben a középiskolások felé is nyitnak majd a roma szakkollégiumok. Durkó Albert azt emelte ki, hogy sok roma közösségben tapasztalta, amikor Krisztussal találkoztak, életük radikálisan megváltozott, és elkezdtek felemelkedni, ma pedig már több száz pünkösdi gyülekezet működik, és a helyi vezetők többsége maguk közül való cigány. Káli-Horváth Kálmán szerint az áttörésnek az lesz az igazi pillanata, amikor az egyház felismeri Krisztust a roma közösségekben.
Nem várni kell, hanem odalépni
A beszélgetésben szóba került a települések és az ott élők mozgosításának lehetőségei is, miként lehet elérni, hogy elkezdődjön a változás. Makkai László szerint
Oláh Zsolt szerint a történelmi egyházaknál is szükség volna nagyobb nyitottságra és a közösségépítés új formáira; saját tapasztalata, hogy a pünkösdiek személyesen jelen voltak a telepeken, és nem azt várták, hogy a közösség magától bemenjen a templomba. Káli-Horváth Kálmán szerint
Durkó Albert hozzátette: a siker egyik kulcsa, hogy a közösségek vezetői a sajátjaik közül kerülnek ki, mert ők tudnak hitelesen hidat építeni a közösség tagjai és az egyházak között.
A beszélgetés végén hangsúlyos téma volt
Káli-Horváth Kálmán úgy fogalmazott: az lenne a normális, ha nem különleges teljesítmény lenne, ha egy roma fiatal továbbtanul, hanem természetes lehetőség. Makkai László az identitás szerepéről beszélt, és példaként emelte ki, hogy a cigányság számára elsődleges érték a család, ami a többségi társadalomban már nem él, ezért a szakkollégiumok egyik szerepe, hogy segítsenek megőrizni, újraépíteni a romák identitását. Oláh Zsolt rámutatott, hogy a roma identitás sokszor sérült,
Durkó Albert összegzésképp hozzátette: az egyházak közös hivatása, hogy az egész cigányságot Krisztus tanítványává tegyék, hiszen valódi és fenntartható felemelkedés csak együtt jöhet létre a keresztény közösségek aktív támogatásával és a többségi társadalom őszinte elfogadásával.
Forrás: Jezsuita.hu
Fotó: Janka György
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
