A nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtás tagadása miatt ítélték el a Jobbik üllési elnökét, Dobi Zsoltot. A szegedi járásbíróság a politikust 100 óra jóvátételi munkára, valamint – ahogy a hasonló ítéleteknél már-már szokásossá vált – a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont meglátogatására kötelezte, utóbbiról köteles lesz beszámolót írni pártfogójának – örvend honlapján a TEV.
 Az Árpád Népe egyik címlapja (forrás: mandiner.hu) |
Az ítélet tárgyát képező írás a Jobbik Magyarországért Mozgalom üllési alapszervezetének hivatalos lapjában, az Árpád Népében jelent meg 2011-ben. A cikkben (amely korábban az alapszervezet honlapján is elérhető volt, de a nyomozás elindulása óta lekerült onnan) többek között ilyen és ehhez hasonló ténymegállapítások olvashatók:
„Semmilyen tárgyi bizonyítékot nem találtak, amely alátámaszthatta volna a zsidók tömeges legyilkolását. Se képeket, se terveket, se dokumentumokat. Semmit.”
Illetve,
„a többi, utólag gázkamrának kikiáltott épületben, ahol állítólag több millió zsidót gyilkoltak meg, nem találtak ciánnyomokat, sem pedig bármiféle olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna a szemtanúk zavaros beszámolóit”.
Az igazságot feltáró írás Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány saját fajtársait is meglopó kuratóriumi elnökének fülét bántotta, aki szokás szerint bemószerolta Dobit a rendőrségen még 2013-ban, természetesen a szájzártörvényre hivatkozva.
Dobi Zsolt (még) a Jobbik üllési alapszervezetének elnöke, saját elmondása szerint a Csongrád megyei Jobbik sajtófőnöke, illetve a szervezet lapjának a szerkesztője. A derék ember a párt színeiben egyéni listás képviselőként indult a 2014-es önkormányzati választásokon.
Az új büntetés: a jóvátételi munka – természetesen zsidó szervezetnél
Az ítélet kihirdetésekor a bíró közölte, nem volt kétség afelől, hogy az újságot az alapszervezeti elnök szerkesztette, és a jobbikos alapszervezet terjesztette (a pártszervezet 1 200 címre juttatta el a kiadványt), abban az alapszervezet más tagjai is részt vettek. Az ítéletben a bíróság nem írta elő, hogy hol szükséges a "jóvátételi munkát" végezni, a hirdetéskor a bíró javasolta, hogy valamelyik zsidó egyházi szervezetnél végezze. Az ítélet nem jogerős, az ügyész és a vádlott is fellebbez.
(Kuruc.info – TEV nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
