Jóval nagyobb a baj a folyókban és a Balatonban, mint gondolták

Jóval nagyobb a baj a folyókban és a Balatonban, mint gondolták

Az eddig ismert adatoknál akár háromszor-ötször nagyobb is lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció – derül ki a Wessling Hungary Kft. állami pénzből finanszírozott friss kutatásából.

A mérési módszerek, eljárások hatékonyabbá és pontosabbá válása miatt következtetnek arra, hogy az eddig mértnél jóval nagyobb lehet a vizekben a mikroműanyag-szennyezettség mértéke. A Wessling Hungary Kft. jutott erre a következtetésre, miután egy projekt során olyan mintavételi és mintaelőkészítési eljárások létrehozásán dolgoztak, ami használható lenne egy Magyarországon és az egész kontinensen egy egységesített, általánosan elfogadott vizsgálati módszerként. Eddig ugyanis nem volt ilyen – mondta az InfoRádiónak Bordós Gábor környezetmérnök, a Wessling Hungary Kft. projektvezetője.

Az általuk kidolgozott módszer egyelőre annyira tekinthető egységesnek, hogy igazolja a mérés megismételhetőségét, (ami egyébként a tudományos kutatások, kísérletek elfogadottságának legfontosabb feltétele) és az alapja lehetne egy európai szinten egységesen elfogadott eljárásnak.

Többször megismételt vizsgálataik alapján jutottak arra, hogy

a vizekben jelen lévő mikroműanyag-koncentráció akár háromszor-ötször nagyobb lehet annál, mint amit ki tudnak mutatni,

Hírdetés

hiszen különböző veszteségek adódhatnak, például kitapadhatnak a mikroszemcsék a mintavevő berendezés felületére – mondta Bordós Gábor.

A cég korábban a Dunában, a Tiszában és a Balatonban is mérte már a mikroműanyag-mennyiséget. “Átlagosan 5-10 részecskét tudtunk kimutatni egy köbméter vízben, vagyis arra lehet következtetni, hogy ennél háromszor-ötször nagyobb koncentrációban van jelen ténylegesen a vizekben a mikroműanyag” – hívta fel a figyelmet Bordós Gábor.

Káros hatások – egyelőre kevés az adat

Az Európai Uniót is egyre inkább érdekli, hogy milyen hatása lehet az emberi szervezetre a mindenütt jelen lévő apró műanyag szemcséknek. A következő években várhatóan lesznek kifejezetten e célból indított kutatási projektek, és talán pár év múlva választ kapunk erre a kérdésre – mondta a környezetmérnök.

Annyit már tudunk, például bolharákokkal, kagylókkal végzett kísérletek alapján, hogy ezek az anyagok eltömítik az állatok tápcsatornáját – mondta Bordós Gábor. Hozzátette, hogy még nem tudnak a kutatók olyan átfogó adathalmazt bevinni egy kockázatelemzésbe, amelyből a humán kockázatokra lehetne következtetni.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »