Jóváhagyta az EP az új migrációs paktumot, melynek része az uniós „menekült”átirányítási mechanizmus

Jóváhagyta az EP az új migrációs paktumot, melynek része az uniós „menekült”átirányítási mechanizmus

Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét, amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséről és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkeznek.

Közleményében az EP kiemelte: a képviselők által megszavazott paktum szerint a tagállamok azáltal vállalnak szolidaritást a migrációs nyomásnak különösen kitett uniós országokkal, hogy azokból áthelyezik területükre azokat a menedékkérőket, akik jogosan részesülhetnek nemzetközi védelemben.

A migrációs nyomásnak különösen kitett országoknak a többi uniós tagállam pénzügyi hozzájárulásokkal, illetve operatív és technikai támogatással is segít. A szerdai szavazás során az EP-képviselők "aktualizálták azokat a kritériumokat", amelyek alapján egy tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért – derül ki a közleményből.

Az áttelepítésre és a humanitárius befogadásra vonatkozó új keretszabályok értelmében a tagállamok önkéntes alapon felajánlhatják az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által elismert unión kívüli országokból érkező menekültek befogadását, akik legálisan, szervezetten és biztonságosan utaznának az EU területére.

A migrációs csomag válsághelyzetek kezelésére szolgáló rendelete szolidaritási mechanizmust hoz létre az érkezők számának hirtelen megnövekedésére való reagálásra. Az új szabályok kiterjednek majd a migránsok "eszközként" való felhasználására is, amikor unión kívüli országok vagy "ellenséges nem állami szereplők" az EU destabilizálása céljából manipulálják a migrációt.

A jövőben azokat, akik nem felelnek meg az uniós belépés feltételeinek, a beengedésük előtt alapos szűrésnek vetik alá. Ez magában foglalja az azonosítást, a biometrikus adatok gyűjtését, valamint az egészségügyi és biztonsági ellenőrzéseket, legfeljebb hét napon keresztül. A tagállamoknak független ellenőrzési mechanizmusokat kell létrehozniuk az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítására a szűrés során – emelték ki.

A menekültügyi eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében az egész EU-ra vonatkozó új, közös eljárás jön létre a nemzetközi védelem megadására és visszavonására. Az Európai Unió területére szabálytalanul érkezők adatait, köztük ujjlenyomataikat és arcképmásaikat az e célra szolgáló, megreformált Eurodac-adatbázisban tárolják majd. A hatóságok azt is rögzíthetik, ha valaki biztonsági fenyegetést jelenthet, erőszakos vagy fegyveres cselekményekben vett részt.

Az EP támogatta továbbá a menekült vagy kiegészítő védelmi jogállás elismerésére, valamint a védelemre jogosultaknak biztosított jogokra vonatkozó, valamennyi tagállamra érvényes új, egységes normákat. A tagállamoknak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől (EUAA) kapott információk alapján értékelniük kell a származási országban fennálló helyzetet, és a menekültstátuszt rendszeresen felül kell vizsgálniuk. A védelmet kérelmezőknek a kérelmükért felelős vagy a védelmet megadó tagállam területén kell maradniuk. Szabályozni fogják továbbá az őrizet körülményeit és a szabad mozgás feltételeit annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezőket az EU-n belüli mozgástól.

A tagállamoknak azonos befogadási feltételeket kell biztosítaniuk a menedékkérők számára, például a lakhatás, az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás terén. A nyilvántartásba vett menedékkérők legkésőbb a kérelem benyújtását követő hat hónapon belül munkába állhatnak.

Az Európai Parlament jóváhagyását követően az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformját még az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia hivatalosan. A csomagban szereplő jogszabályok a közzétételüket követően lépnek hatályba. A rendeletek alkalmazása várhatóan két év múlva kezdődik meg. A befogadási feltételekről szóló irányelv tekintetében a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendjükbe iktassák.

Hírdetés

Ez még Tusknak is sok: nem egyeznek bele az átirányítási mechanizmusba

Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekültátirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.

"A csomag az EP-ben a lengyel képviselők szavazatai ellenére nyerte el a többséget" – mondta Tusk újságírói kérdésre válaszolva.

"Meglátjuk, milyen lesz a paktum végleges formája" – tette hozzá, megjegyezve: vannak "bizonyos lehetőségei és szövetségkötési lehetőségei", ezért Lengyelországra nem fog vonatkozni a migránsok áthelyezése, illetve a be nem fogadásuk esetén vállalandó fizetési kötelesség.

Tusk nem zárta ki, hogy a júniusi EP-választások után "kissé megváltozhat a parlament politikai struktúrája, és így vagy úgy visszatérünk a témához".

A kormány azonban akkor is "megtalálja az olyan módszereket, amelyek megvédik Lengyelországot az átirányítási mechanizmustól", ha a csomag az EP-ben megszavazott formában lép életbe – fogalmazott Tusk.

A szerdai EP-szavazáson a Tusk által vezetett, az Európai Néppárt (EPP) frakciójához tartozó Polgári Platform (PO) képviselői az európai uniós migrációs és menekültügyi csomag előírásai ellen szavaztak. A lengyel kormánykoalíciós pártok közül ellenezték a csomagot a szintén az EPP-hez tartozó Lengyel Parasztpárt (PSL) tagjai is. A szintén a kormánykoalíció részét képező Új Baloldal tagjai, valamint a Lengyelország 2050 egyetlen EP-képviselője támogatták a csomag egyes részeit, vagy tartózkodtak a szavazástól. Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott EP-képviselők ellenezték a csomagot.

Szijjártó a szavazás előtt: akármilyen paktumot is fogadnak el, továbbra sem fogjuk beengedni a migránsokat

Akármilyen migrációs paktumot is fogadnak el az európai parlamenti képviselők, Magyarország nem fogja feladni sem a jogi, sem a fizikai határzárat, a kormány továbbra sem fog beengedni illegális bevándorlókat, akárhogyan is erőlteti azt a háború- és migrációpárti brüsszeli vezetés – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pakson.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumon először is az Európai Parlamentben (EP) délután tárgyalt, majd szavazásra is bocsátandó migrációs paktumról beszélt, leszögezve, hogy az gyakorlatilag zöld lámpát adna az illegális bevándorlásnak.

"Ez a paktum zöld lámpát adna arra vonatkozólag, hogy itt migránsok tíz- és százezrei grasszálhassanak az európai országokban (.) Ez a migrációs paktum azt a nyugat-európai problémát akarja kiterjeszteni Közép-Európára is, amely abból indult, hogy ők feladták a saját identitásuk, a saját kultúrájuk és a saját társadalmuk védelmét, beengedték az illegális migránsokat, amivel kettős társadalmak jöttek létre, és megnőtt a terrorfenyegetettség" – figyelmeztetett.

"Mi ezt nem engedjük Közép-Európában. Mi, magyarok, legyen rajtunk bármilyen nyomás, szavazzanak is meg bármilyen migrációs paktumot az európai parlamenti képviselők, mi nem adjuk fel sem a fizikai határzárat, tehát védeni fogjuk a határt" – húzta alá. "És nem adjuk fel a jogi határzárat sem, nem tesszük lehetővé, hogy ide, Magyarországra illegális migránsok betegyék a lábukat se délről, se nyugatról, ez egészen biztos" – tette hozzá.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »