Az elmúlt századokban minden község, település katolikus híveinek a mindennapi vallásgyakorlásához tartozott az ima, s ezen belül is a hálaadás az Istentől kapott adományokért. A templomi és napi imán kívül a mindennapi munkájuk otthon és a határban reggel imával, este hálaadással fejeződött be.
Így születtek meg a kültéri- és beltéri keresztek, imaképek azokon a területeken, ahová dolgozni jártak; de a temetőben, falu elején, templom közelében, s természetesen a falu-, illetve a templomok védőszentjeinek emlékkövei, emlékművei is. Ezekhez bajban, betegségben, háború idején, a legszentebb ünnepeken, magányosan, családdal, vagy körmenetben vonultak ki. Hittek az ima erejében, és segítséget kaptak.
A szakrális emlékjeleket a maguk költségén emelték, fizikai munkával és pénzbeli adományokból. Az idő és a háború megtépázta ezeket, de több száz kültéri kereszt és szobor még ma is áll.
Nána község kül- és belterületén szintén romosakká váltak ezek az építmények. Harminc évig a falu nem volt önálló, de a hívő embereket is megritkította kommunista rendszer. Az 1990-től Párkánytól különvált település önálló önkormányzata sok nehézséggel szembesült. Nem került sor ezeknek a szakrális jeleknek a javítására; s amennyiben mégis, azok a szakszerűtlen beavatkozások csak tönkretették és teszik ma is.
Janszó Orsolya operaénekes, zenepedagógus, nánai lakos neve egyre ismertebbé válik koncertjei, fellépései által, nemcsak idehaza, de gyakran olaszországi szereplései nyomán is. Az énekesnő jótékonysági szándékkal ajánlotta fel szereplését a temetői kereszt javításához, mely már folyamatban van.
Ennek apropóján a jótékonysági esten szerepeltek az énekesnő és társai, Barbarics Csanád és Banyák Róbert zenészeken kívül Khéli Emma és Danič Dávid helyi versmondó diákok, továbbá Gúgyela Tamás esztergomi szobrász-restaurátor, aki videófelvételen mutatta be a helyreállítási munka műhelytitkait.
A felvezető gondolatokat dr. Fóthy Zoltán párkányi esperesplébános mondta el, Szent Pál szavaival köszöntve a jelenlévőket. Kiemelte a kereszt misztériumának üzenetét, mely identitásunk meghatározója. Megköszönte a kezdeményezőknek a jótékony igyekezetet, a fiatalok és mindenki közreműködését, mellyel hozzájárulnak keresztjeink megmaradásához.
A Csemadok elnöke kihangsúlyozta:
A Csemadok szervezet megalakulásának 75. évfordulóját semmi mással nem ünnepelhetjük, mint hálával, köszönettel, fejet hajtva elődeink előtt, s megköszönve mindent, amit ők hagytak ránk, mi pedig az utódokra. Reméljük, lesznek ifjak, akik majd magyar közösségünkért, értékeinkért tenni fognak a jövőben is.
A nánai szervezet az elmúlt 75 évben – kezdve az 50-es évektől – mindig nagy közösségben gondolkodott, s mindig ott volt a jó tettekben, falunkért, az itt lakókért. Az emlékjelek, emlékművek állítása mindig a legfontosabb feladatok közé tartozott.
Az 50-es években már hozzájárult a templomi padok készítéséhez, templomi emléktáblákon örökítette meg az itt sokáig működő papjaink nevét, és a Hősök emlékművén a két háborúban elhunytak nevét; a templom bejáratnál elkészíttette az Ősi Magyar Kaput, a Honfoglalási keresztet, a Turulmadarat és a többi emlékjelet. Összesen 15 emlékmű, emlékjel őrzi a múltat, jelezve az elődeink iránti tiszteletet.
A rendezvényt felvette az esztergomi KTV, mely adásait több kilométeres körzetben közvetíti a Duna mindkét partján.
A fotókat Danič Adrien és Bokor Klára készítette.
(Dániel Erzsébet)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
