Most hétvégén az utolsó óraátállítások egyike lesz. 2021-ben ugyanis a nyári vagy a téli időszámításnál kell maradni. A Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint biológiai szempontból ez utóbbi jobb lenne.
A nyári időszámítás tulajdonképpen egy kitalált időzóna, amely alkalmas az emberi bioritmus megzavarására – fogalmazott G. Németh György az InfoRádióban. A Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint az alvás és az ébrenlét természetes, azaz a cirkadián ritmusnak a megzavarása
jelentősen befolyásolja a biológiai funkciókat, a vérnyomást, a pulzusszámot, a testhőmérsékletet és a glükokortikoid hormonok szintjét is.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a biológiai óra már kis mértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát – folytatta a szakember, aki szerint a nyári időszámítás bevezetése, az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, azt jelentené, hogy a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe, mely szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat legtöbbünket a munkahelyünkön érne.
„Azt az egyensúlyr, amely hosszú ideje meghatározta az emberi fejlődést, a biológiai érést, egészen sejtszintig, nem érdemes megzavarni” – hangsúlyozta a Magyar Alvás Szövetség elnöke, és arra is emlékeztetett: a nyári időszámítás bevezetése csupán gazdasági racionalitáson alapszik.
G. Németh György gondnak látja továbbá, hogy noha az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, de rövid távon valamennyien azt tapasztalhatjuk, hogy okozhat kellemetlenségeket. És egyre több arra a bizonyíték, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény,
bármennyire is csalóka legyen, negatívan befolyásolja a közérzetet, a szellemi frissességet,
az iskolai teljesítményt, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
