Nem jellemző az európai uniós tagállamokban a civilek olyan megbélyegzése, mint amilyennel – akár a most bejelentett enyhítések után is – a magyar kormány készül „ellátni” őket. Ezt ráadásul a döntéshozók számára is világossá tették, méghozzá maga a kormányzati apparátus – tudta meg a Magyar Nemzet.
Kilenc európai uniós tagállam, valamint az Egyesült Államok civil szervezetekre vonatkozó jogszabályait is átvizsgáltatták a kormányzati apparátussal a készülő civiltörvény nyomán kibontakozott nemzetközi botrányt követően – mondta el a Magyar Nemzetnek egy kormányzati forrásunk. Informátorunk szerint az elmúlt hetekben az érintett magyar nagykövetségeknek össze kellett gyűjteniük, működési országukban milyen törvények érvényesek. (Ez történt egyébként korábban a lex CEU vagy még korábban a médiatörvény esetében is.)
Ausztriában például egy 2002-es jogszabály, az egyesületi törvény vonatkozik a civilekre is – ennek nincs paragrafusa a külföldi finanszírozásra vonatkozóan, sőt a törvény külön nevesíti, hogy az országban osztrák vagy külföldi állampolgárok által működtetett szervezetek jogosultak bármilyen fizetőeszközt birtokolni és azt külföldről Ausztriába utalni. Létezik ugyan a „kvázi nemzetközi szervezet” minősítés, de ez éppen hogy az osztrák adók alóli mentességet jelenti, és maguk az érintettek kérvényezhetik.
Csehországban sincs semmilyen külön szabályozás a külföldről (is) támogatást kapó civilek működésére, mindössze adóbevallásukban kell feltüntetni minden adományukat. Dániában szintén nincs semmilyen külön jogszabály a külföldről támogatott civilekre.
Nagy-Britanniában ugyanez a helyzet, éves beszámolót természetesen készíteni kell, de nincs külön „külföldről támogatott” bélyeg. Néhány éve ugyan felmerült – a terrorizmus elleni küzdelem jegyében –, hogy a külföldi finanszírozást számon tartsák, de végül nem lett jogszabály a tervből.
Észtországban a civilekre a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó törvények érvényesek, vagyis itt sem kell semmilyen külön regisztráció, ha az adott civil szervezet külföldről is kap pénzt. Igaz, mint forrásunk megjegyezte, az észt nemzetbiztonsági szolgálat aktívan figyeli az ottani civil szférát, ennek oka azonban az orosz befolyásszerzési törekvés.
Finnországban szintén nincs semmilyen külön előírás a témában, a finn törvények csak egyes konkrét, nagyobb szabású pénzgyűjtő akciók esetében írnak elő bejelentési kötelezettséget – legutóbb a vitát kiváltó helsinki nagymecset építésére indított adományakció volt ilyen.
Franciaországban még egy 1901-es (!) jogszabály van érvényben, eszerint a köztársaságot vagy az ország területi épségét veszélyeztető egyesületeket, szervezeteket hatóságilag fel lehet oszlatni. A külföldi finanszírozásról azonban ez a jogszabály sem szól, egyébként akár külföldi állampolgárok is szabadon alapíthatnak egyesületeket Franciaországban.
Hollandiában szintén nincs szabály a külföldről finanszírozott civilekre, ugyanakkor tavaly óta vizsgálják, hogy a külföldi adományokat is kapó muzulmán szervezeteket, imaházakat ne szabályozzák-e külön jogszabályban.
A magyarhoz a leginkább talán még az írországi helyzet hasonlít, itt a kifejezetten politikai tevékenységet folytató szervezeteknek 100 euró fölötti támogatás esetén regisztrálniuk kell egy úgynevezett etikai vizsgálóbizottságnál, amely monitorozhatja a tevékenységüket. A közvetlen külföldi adományozás ráadásul tiltott is, igaz, ha a külföldi adományozó Írországban regisztrált szervezetet hoz létre, akkor ezt már támogathatja.
A kormányzati kommunikáció előszeretettel hivatkozott még az amerikai példára, de ebben az esetben is csak a közvetlen politikai lobbitevékenységet folytató szervezetek esetében ír elő nyilvántartási kötelezettséget.
Bár Lázár János kormányinfón tett bejelentése szerint a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve módosítanak a törvénytervezeten (3 évről egy évre csökkentik azt az időszakot, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét, viszont már havi 500 ezer, azaz évi 6 millió forinttól él a regisztrációs kötelezettség), mint a fent sorolt példákból kitűnik, olyanfajta megbélyegzés, amire a kormány készül, nincs a nyugati világban.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
