Sajnos már most tisztán látszik, hogy alig néhány hét elteltével elkezdtek olyan alternatív csatornák kiépülni, amelyeknek a célja a szankciók kijátszása, megkerülése. Ezzel pedig ismét a szürkegazdaság és a szervezett bűnözés erősödhet meg – ad vészjelzést Horváth József, korábbi kémelhárítási vezető.
Nyers gyémánt: eredete kinyomozhatatlan – seekingalpha.com
Bő száz esztendővel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása drasztikus szankciókat vezetett be saját állampolgáraival szemben. A cél nemes volt: megszabadítani az amerikai családokat az alkohol okozta súlyos problémáktól. A szesztilalmi törvény alig tizenhárom esztendőt élt meg, de ezalatt bebizonyosodott, hogy a legszebb elképzelésnek is teljesen ellentétes társadalmi, politikai hatásai lehetnek. Ebben az időszakban ugyanis felvirágzott a korrupció, kiépült a csempészkereskedelem, és a szervezett bűnözés behálózta az egész országot. Ekkor emelkedtek fel az olasz–amerikai maffiacsaládok, vált hírhedtté Al Capone vagy Lucky Luciano.
Hogy kerül ez ide most, száz évvel később? Hát, ahogy a mondás tartja, aki nem tanul a történelemből, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt. Attól tartok, mi most hasonló helyzetbe kerültünk. Az orosz–ukrán háború kitörése óta a nyugati világ szankciók sorával sújtja Oroszországot. A cél most is nemes, az agresszort meg kell büntetni. Lehetőleg oly módon, hogy a legnagyobb károkat okozzák ezek az intézkedések az orosz gazdaságnak, a politikai elitnek. Arról most ne beszéljünk, hogy milyen és mekkora károkat okoznak a szankciók az egész nyugati világnak!
Sajnos már most tisztán látszik, hogy alig néhány hét elteltével elkezdtek olyan alternatív csatornák kiépülni, amelyeknek a célja a szankciók kijátszása, megkerülése. Ezzel pedig ismét a szürkegazdaság és a szervezett bűnözés erősödhet meg.
Nézzük meg először, mi a helyzet a kőolajjal!
cesran.org
Európában és az Egyesült Államokban már az egekbe szökött az üzemanyagok ára az orosz olajimport tiltása miatt. A többi nagy kőolajtermelő ország pedig nem hajlandó növelni a kitermelését, hiszen a hordónkénti haszon így is csúcsokat dönt. De az emberi kreativitás azonnal megtalálta a megoldást. India májusban már hétszer több orosz nyersolajat vásárolt, mint a háború kitörése előtt. Ezt a bődületes mennyiséget finomítják, és lesz belőle benzin és gázolaj. Ezután pedig valóságos csodának vagyunk a szemtanúi. A varázsige a tengeri kereskedelem. Az amerikai hatóságok szerint az orosz alapanyagból készült indiai üzemanyag már a szürke zónába esik, így az indiai eladások az Egyesült Államokban több mint negyven százalékkal emelkedtek.
A keletkező hasznot pedig homályos hátterű közvetítő cégek fölözik le.
Innen már csak egy lépés a nemzetközi szervezett bűnözés tettenérése. A módszer egyébként nem új, az Irán és Venezuela elleni olajembargót is hasonló módszerekkel játszották ki. Az extraprofit pedig elszivárgott ismeretlen csatornákon keresztül.
De nézzük a nemesfémek és a gyémánt piacát!
benzer4mines.com
Tudjuk, hogy az ezüst, az arany és a platina, valamint a gyémánt iránt mindig felszökik a kereslet válsághelyzetekben. Illetve a szürke- és feketegazdaságban keletkező hasznot is előszeretettel fektetik ezekbe az értékálló, nem lekövethető és könnyen mozdítható nyersanyagokba a bűnszervezetek is. Ezek közül is kiemelkedik a nyers gyémánt piaca. A csiszolatlan drágakő eredete gyakorlatilag azonosíthatatlan. Emlékezzünk rá, hogy néhány évvel ezelőtt az afrikai véres gyémántpiacot uraló helyi maffiák brutalitása mekkora nemzetközi felháborodást váltott ki! Sajnálatos módon a helyzet ott is alig változott, mert akkora a feketepiac igénye, hogy az mindent felülír. Márpedig Oroszország az ezüst, az arany, a platina és a gyémánt kitermelésében egyaránt dobogós helyet foglal el. Ezért borítékolható, hogy Ázsia legális piacai mellett a nyugati világ bűnszervezetei is gyorsan meg fogják találni a módot a piaci igények kiszolgálására. Főleg manapság, amikor a száguldó háborús infláció miatt a kis- és nagybefektetők egyaránt igyekeznek értékálló és könnyen elrejthető nemesfémekbe fektetni.
Ezeken a klasszikusnak nevezhető szervezett bűnözői üzleteken túlmenően az embargós listák szinte tálcán kínálják a rendkívüli haszonnal kecsegtető lehetőségeket.
Oroszország ugyanis olyan ásványkincskészlettel rendelkezik a klasszikus és a high-tech ipar vonatkozásában egyaránt, amire hatalmas kereslet van. Elég, ha a számítástechnikai csipekre, az autóipar elektromos akkumulátoraira, katalizátoraira gondolunk. És akkor még nem beszéltünk az űrtechnológiáról vagy a haditechnikáról. El tudjuk képzelni, hogy mindezekről lemondanak vagy jóval drágábban veszik meg a nyugati vállalatok? Aligha, mert ezzel olyan előnyhöz juttatnák ázsiai riválisaikat, ami szinte behozhatatlan lenne. Márpedig a piac igényei gyorsan megteremtik azokat a kiskapukat, amelyeket kihasznál és lefölöz majd kétes vállalkozók, kalandorok és bűnözők hada. Mert a szankciók ugyan morális kérdésként jelennek meg a nyilvánosság előtt, ám a nyers üzleti számítások ezt felülírják. Persze ezek az üzletek a nyilvánosság kizárásával, lehallgatástól védett, légkondicionált irodák homályában köttetnek.
Látni kell, hogy szankciók ide vagy oda, a piaci igény előbb-utóbb kitermeli a törvényeket megkerülő megoldásokat. Ez pusztán idő kérdése.
Emlékezzünk a szocializmus hiánygazdaságára: farmert, kozmetikumokat, hanglemezeket és sok egyebet csak a feketepiacon lehetett beszerezni. Ezáltal persze sokan meggazdagodtak. Az állam felhatalmazásával játszották ki a titkosszolgálatok a nyugati embargókat is. Akkoriban COCOM-listának hívták, amit megkerülve lehetett számítástechnikai alkatrészeket, modern berendezéseket beszerezni. Ezáltal szintén sokan alapozták meg későbbi vagyonukat.
Coordinating Committee for Multilateral Export Controls: a Többoldalú Export Koordinációs Bizottsága: COCOM. A csúcstermékek elől a COCOM-listán elzárt országok térképe – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Az oroszok rákényszerítése az ukránok elleni agresszió leállítására nemes cél. Ennek eszközeként az egyre újabb embargós listák deklarálása viszont kétélű fegyver.
Egyrészt azért, mert csak a világ kisebbik fele csatlakozott hozzá.
A többi ország pedig örömmel vásárolja fel a lehető legolcsóbban az orosz energiahordozókat és nyersanyagokat. Másrészt a tiltólisták kijátszására inkább előbb, mint utóbb megtalálják a módot a nemzetközi bűnözői csoportok. Akár állami vagy magán-titkosszolgálatok hathatós támogatásával, közreműködésével. A fekete üzletekben keletkező haszon hamar megjelenik a legális gazdaságban. Szervezett bűnözés, pénzmosás, korrupció: mindezt az oroszok elleni szankciós politika rövid időn belül újra kitermeli.
Horváth József, az Alapjogokért Központ nemzetbiztonsági tanácsadója
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
